A Real Madrid – Manchester City Bajnokok Ligája elődöntőjének visszavágója ismét egy felejthetetlen estét hozott a Santiago Bernabéuban. Habár ezt szinte lehetetlen megmagyarázni hogyan történt, taktikai szempontból fogjuk megvizsgálni ezt a történelmi meccset.

Ancelotti új rendszere

Carlo Ancelotti jól tudta, hogy a klasszikus 4-3-3-as felállást nem fogja tudni sikerrel használni a Manchester City ellen. Már az első mérkőzés előtt tisztában volt ezzel, Fede Valverdének és Rodrygónak sokkal mélyebbre kellett visszalépnie a jobb oldalon, hogy végül egy öt fős középpályás sort alakítsanak ki, ezzel ellensúlyozva a City játékosok túlzsúfoltságát ezen a területen.

A visszavágón pedig egy teljesen új ötlettel próbálkozott, ami működött is. 4-2-3-1-es hadrendben küldte fel a csapatát, Casemiro és Kroos mélyebben, Luka Modric mögött játszott, Vinícius Jr. és Fede Valverde pedig a két szélen.

Ez a taktikai variáció védekezésben mutatkozott meg igazán, Valverde és Vini a két szélen visszazárt Casemiro és Kroos vonaláig, így alkotva egy négy fős vonalat, Benzema mögött pedig Modric karmesterként szerepelt. Így ezzel a móddal sikerült Phil Foden és Riyad Mahrez támadásait visszaverni, illetve megakadályozni azt, hogy Kroos és Casemiro között túl nagy távolság alakuljon ki.

A CKM utáni élet

A középpályás sor, amely zsinórban három Bajnokok Ligája győzelemhez segítette hozzá a Real Madridot, több, mint öt éven keresztül bizonyította azt, hogy különlegesek és egyediek. A CKM (Casmemiro, Kroos, Modric) sor legendás. Azonban a klubnak türelmesnek kell lennie, mert a nélkülük elképzelt jövő egyre világosabbá válik.

Ez a City elleni mérkőzésen ez még nyilvánvalóbb lett. Ancelotti meghozott egy nehéz döntést, hiszen a fent említett játékosok mindegyikét lecserélte. Először Kroost kapta le a pályáról, majd Mahrez gólja után Modric is és Casemiro is a kispadra került.

Azonban a helyükre beálló emberek erőre kaphatnak a jövőre nézve. A középpálya irányítását Eduardo Camavinga és Fede Valverde vette át, előttük pedig Marco Asensio kapott helyet, a két szélen Viníciussal és Rodrygóval.

Camavinga

Ennél az átalakulásnál Camavinga nevét muszáj kiemelni. Ahogy azt tette már a PSG ellen is, a teljesítménye most is létfontosságú volt. Nem csak a játékmódja miatt, hanem a kitartó jelleme miatt is.

Mindössze 19 évesen a veteránok segítsége nélkül a vállára vette a csapatot. Átvette a pálya közepének irányítását, és a szélen felfutó támadásokat ő indította el.

Soha nem hagyta el a helyét, színtiszta középpályásként játszott, de a fizikai kapacitása, amivel mindig ott volt, ahol éppen lennie kellett, életet lehelt a többi csapattársába. Az egyik dolog, amelyben Camavinga leginkább kitűnt az az volt, ahogyan mindig üresbe helyezkedett és elkérte a labdákat. A City nagy nyomása és letámadása közben nem a vonalak között várta a játékszert, hanem visszalépett egészen a védők vonaláig, hogy gördülékenyebbé varászolja a támadásépítéseket.

Ez lehetővé tette a számára, hogy még nagyobb mélységet és szélességet adjon a Real Madrid játékához, Eder Militaót kitolva szinte a jobbhátvéd posztra, így Carvajalból gyakorlatilag egy plusz szélső lett. A következő kép ezt illusztrálja nekünk. Carvajal a képen fel sem tűnik, olyan messze van a védősortól.

A kiváló fizikai adottságai miatt felfutásokkal még képes volt a vonalakat is feltörni, amit egyetlen City játékos sem tudott megakadályozni. Az egyik ilyen elfutásból alakult ki a büntető, ami a 3-1-es végeredményt eredményezte. A következő képen az látható, ahogy Courtois indítja el az akciót.

Camavinga nagyon jól veszi észre a hatalmas területet, amelyet a City játékosai üresen hagytak, ahol aztán el is kéri a labdát a belga kapustól. Amint megkapja, hatalmas sprintbe kezd, ezzel kihasználva az előtte tátongó hatalmas területet.

A következő kép bemutatja az intelligenciáját és készségét, amivel megvárja a megfelelő pillanatot arra, hogy megszabaduljon a labdától. Az sem érdekli, hogy Rodri már hátulról próbálja őt támadni. Megvárja míg Zinchenko közelebb ér hozzá, ezzel leválva Rodrygról, aki az oldalvonal mellett kíséri a támadást.

Amint az ukrán játékos kilép a francia középpályásra, ezzel egy időben elég teret hagyva Rodrygónak, hogy beljebb lépjen a labdával, Camavinga odapasszolja a brazilnak a labdát. Aztán a támadás többi részét már tudjuk hogyan alakult…

Carvajal

Carvajalt mostanában sok kritika illette (aminek nagy része jogos volt), ezekre pedig most kiválóan válaszolt. Az utóbbi néhány mérkőzésen már a legmagasabb szinten játszik és ezt bizonyította az angol csapat ellen is. Nem csak a második gól előtt adott gólpassza miatt, hanem amit az egész mérkőzésen bemutatott támadásban és védekezésben egyaránt.

A mérkőzés során számos alkalommal volt áthatolhatatlan fal a City játékosai számára. Viszont ha valahol nagy fájdalmat okozott az ellenfélnek, az a támadások során volt. A saját nevelésű játékos pontosan tudta, hogy mik a legjobb pillanatok az előrelépéshez, ezzel gondokat okozva a City védelmében.

Már négy perc után egy beadással kínálta meg Benzemát, amit aztán a francia nem tudott gólra váltani. Aztán a mérkőzés legvégén Rodrygónak sikerült gólt szereznie a Carvajal által nyújtott lehetőségből.

Mindkét akció statikus volt, de azt is tudta hogyan okozhat gondokat az ellenfél védelmében betörésekkel, ahogy az a második félidő legelején is látható volt.

A következő képen jól látható, hogy Carvajal a kezdősípszó után szinte azonnal versenyt fut a labdáért, amire aztán két csapattársa is érkezik a tizenhatoson belül. Joao Cancelót is maga mögött hagyja, aki inkább Fede Valverdére figyel.

Kroos tökéletesen látta meg Carvajalt és pazar labdát tálalt elé. Mire Guardiola emberei feleszmélnek, a Real Madrid jobbhátvédje már régen maga mögött hagyta az egész védelmet. Ezt követően aztán nem kapkodja el, megvárja a tökéletes alkalmat, hogy se Benzema, se Vinícius ne lépjen lesre. A beadást azonban elmegy a francia orra előtt, Vinícius pedig mellé rúgja a labdát.

Bernardo Silva

Nem lenne tisztességes, ha nem emelnénk ki semmit a Manchester Cityvel kapcsolatban, hiszen sok mindent jól csináltak a mérkőzés során.

A legjobb játékosuk azon az este Bernardo Silva volt, aki briliánsan játszott a vonalak között és talált réseket a széleken.

Mahrez gólja például Silva kiváló teljesítményéből született meg. Már az előtt megkapta a labdát, mielőtt befutott volna az üres területbe.

Bernardo türelmes, megvárja míg megkapja Gündogan a labdát. Amint ez megtörténik, szinte azonnal jelzi a csapattársának, hogy tegye tovább neki a játékszert.

Mivel a Real Madrid középpályája eltolódott, a City 20-asának rengeteg szabad területe volt.

A Blancók aztán szépen zártak vissza, de Bernardo egy testcsellel gyönyörűen elküldött mindenkit a kapu elé, majd az utolsó pillanatban Mahrez elé húzta vissza a labdát, aki teljesen egyedül maradt (annyira egyedül, hogy még a képre sem fér rá). Az akciót pedig egy pazar góllal fejezte be.

Sok olyan dolog van még, amit ki lehetne emelni. A Real Madrid az ismételt hitének és bátorságának köszönhetően bejutott a fináléba, de mindez a futballra és a pályára lépő játékosokra épült.

Ez pedig elég volt ahhoz, hogy a kontinens egyik legjobb csapata keserű szájízzel térjen haza.