Faust írta:
Na, letoltam első (és egy ideig utolsó
) Philip K. Dick könyvemet, az Álmodnak-e az androidokat. Bár csak lazán függenek össze, lehetetlen volt számomra elkülöníteni a filmtől, és összeségében azt kell mondjam, jól tették Scotték, hogy csak alapul vették a 68-as könyvet. A végefelé már nagyon katyvasz lesz az egész, értelmezhetetlen motivációkkal, és egy nagyon összecsapott lezárással. A gondolatisága sokkal messzebbre mutat, mint a mű tényleges értéke. Nem volt rossz, kb a feléig nagyon tetszett, de szépen lassan belesüllyedt a középszerűségbe.
Hasonloan ereztem en is az iroval kapcsolatban, csak en az Űrlottót olvastam tole. A mu elejen hirtelen belekerultem egy ismeretlen vilagba, amit szepen lassan megismertem, a kozepen voltak tok izgalmas es erdekes reszek, amiket akar filmben is eltudtam volna kepzelni, viszont a vege nagyon hirtelen le lett zarva, ami viszont sokat rontott az osszkepen.
Egyebkent en anno kerdeztem toletek, hogy mit lenne erdemes olvasni ugy, hogy korabban sose voltam jartas ebben a vilagban. Na, azota mar megszerettem a konyveket, es eddig ezeket sikerult elolvasnom:
Rejto Jeno - Vesztegzar a Grand Hotelben
P.K. Dick - Urlotto
G. Orwell - Legszomj
Kepes Andras - Istenek es Emberek
Illetve most parhuzamosan olvasom Csernustol az Egy eleted van cimu muvet, es Tim Marshalltol a Foldrajz fogsagaban cimu geopolitikai muvet. Emellett meg olyanok varatnak a polcon magara mint Nesbotol a Boszorkanyszog, Lee Childtol a Pok halojaban, Kepestol a Vilagkep es Hiro Arikawatol az Utazo macska kronikaja... volt egy igen jo akcio Tescoba, muszaj volt betaraznom, nem tudtam ellenalni.