Mozi, filmek

[csabi*]

Volt egy Pókember amit kölyökként néztem meg havertól kölcsönkért DVD-n, tisztára emlékszem, hogy jól szórakoztam akkor, most meg tavaly megnéztem ezt a remaket, kb. ötször aludtam be.

azért ezt a tavalyi pókembert ne hasonlítsuk az előtte lévőkhöz ..

[realistahuni]

Ez egy érdekes kijelentés. Miért, csak a fiataloknak jöhetnek be a szuperhősök? Komolyan kérdezem.

Saját véleményemet írtam, engem abszolút hidegen hagy, hogy milyen korosztálynak jön be. Volt egy Pókember amit kölyökként néztem meg havertól kölcsönkért DVD-n, tisztára emlékszem, hogy jól szórakoztam akkor, most meg tavaly megnéztem ezt a remaket, kb. ötször aludtam be. Ugyanez volt Batmannel, Vasemberrel, Hulkkal, Amerika Kapitánnyal stb, számomra túl sablonos, nem tudom élvezni, ennyi.

[csabi*]

realistahuni : azért a batman trilógia odabasz ,jobb az összes szuperhősfilmnél

Remy : doomsdayhez meg csak annyit ,hogy galactus
amúgy bírom én a dc-t (kedvenc szuperhősöm batman) de a marvel jobb

[Remy]

Supermant mert nem lehet megölni

ha lenne egy marvel és dc összevont univerzum akkor Thanos félkézzel lecsapná

Doomsday aztán szedheted össze a Thanosodat ő volt az egyetlen, aki kinyírta Supermant a képregényben.

a DC simán lezúzza a Marvelt

felkap egy öltöny-szemüveg kombót a végén, álcaként... 12 éves gyerek rajzfilmekben még elmegy, de egy elvileg komoly egész estés movieban, amit dollármilliókért forgattak...

Így is kiakadtak, hogy mennyiben eltér a képregénytől. Ha azt is megváltoztatják, akkor még jobban utálni fogják. Egyszerű a helyzet. Sokan azért utálják, mert olvasták a képregényt és a film nem olyan lett. Ha olyan lett volna, akkor meg az a baj, hogy más unalmas. Tök mindegy milyen lett volna a film egy adott csoport úgyis utálta volna a filmet. Nem lehet Supermanből hibátlan filmet készíteni. Egy Isten, aki majdnem sebezhetetlen. Nem lehet úgy ábrázolni, ahogy Batmant.

nem nekem való ,talán már öreg vagyok hozza,

Ez egy érdekes kijelentés. Miért, csak a fiataloknak jöhetnek be a szuperhősök? Komolyan kérdezem.

[realistahuni]

Ez az Acélember egy végtelenül irritáló film, borzasztó volt számomra, nagyon nem nekem valóak az ilyen filmek.
Egy jó indulatú 5/10

Csak én vagyok ezzel így

Ugyanígy vagyok, de most nem fogom kritizálni mert le leszek oltva mint múltkor.
Viszont elhatároztam, hogy egy jó ideig, vagy talán végleg befejeztem a szuperhősös filmekkel, nem nekem való ,talán már öreg vagyok hozza, 12 évesen biztos jobban élvezném őket.

Amúgy te az "ilyen filmek" alatt melyikekre gondoltál még? Csak kíváncsiságból kérdezem.

[Marky]

szimplán hülye a forgatókönyv, nagyon vontatott és érdektelen az egész. az meg, hogy felkap egy öltöny-szemüveg kombót a végén, álcaként... 12 éves gyerek rajzfilmekben még elmegy, de egy elvileg komoly egész estés movieban, amit dollármilliókért forgattak...
az új pókember ezerszer átélhetőbb, megfoghatóbb volt. bemutatták a karakter emberi oldalát, nem csak egy shounen fight anime nyugati filmes feldolgozásának tűnt.

[csabi*]

Supermant mert nem lehet megölni

ha lenne egy marvel és dc összevont univerzum akkor Thanos félkézzel lecsapná

[Remy]

Csak én vagyok ezzel így?

Nem. Az Acélember nagyon sok embernek nem tetszik. (bár nagyon nem értem, hogy miért, mert nagyon jó )

Alapból Supermanért sokan nincsenek oda, és így a film sem jön be nekik. De a kedvenc kifogásom, hogy azért nem szeretik, mert nem lehet megölni Mintha bármelyik szuperhőst megölnék a saját filmjében...

[sentry]

Talán itt van a legjobb helyen.

Tavaly Velencében jártunk.Építészeti Biennálé "képekben".

BGSZ_La Biennale di Venezia_2012

Kritika jöhet PM-ben.


Jah én építőmérnök leszek, nem filmes.
Mielőtt belelendülne valaki és szőrszálhasogatásba kezdene.

[Realista24]

Gyakornokok
Azt a pénzt amiből készült, fel kellett volna ajánlani valami segélyszolgálatnak. Hasznosabb lett volna.

Acelember nekem sem adja. Eddig háromszor aludtam bele, de lenyomom.

[gunner]

Fejvadászok

Jó is volt, meg nem is...
Jól kidolgozott, erős forgatókönyvvel rendelkezik, a színészekre sem lehet különösebben panasz, a történet is aránylag egyedi, és jól is van végigvive. De valahogy sajnos sokszor nem éreztem, hogy na most, meg hogy na. Többre számítottam, bár a groteszk humor egész jó volt benne.

6.5

Napfény

Főleg sjd barátunk áradozott róla, számomra már a koncepció gyanús volt, és végülis egy Alien-sablonra épült nagyjából a film. Tetszett, hogy több területre is fókuszált a film, mint biológia, fizika, pszichológia, vallás is akár, de nem tudott egy stabil masszát kialakítani és végül vált unalmassá és érdektelenné számomra.

6

Sötét anyag

Ez egy aránylag noname film, néha érdemes ilyeneket nézni.
Az egyik oldalon találtam a listák között. Egy államokban tanuló kínai srác történetét meséli el, aki doktorizni készül, és az egyik jónevű professzor kezei alatt matematikai alapon vizsgálja a kozmoszt.
Érdekes alapötlete van, és végső soron óriási tanulságokat vontam le belőle, de nagyon unalmas volt sajnos a film. Tudom, hogy hogyan nem érdemes valamit csinálni, és nagyon jól megmutatja, hogy bizonyos helyzeteket hogyan kezeljek. Filmként ötös, de viszont leckeként tökéletesnek minősül nálam.

Jön a Dogville

[Sierra]

Ez az Acélember egy végtelenül irritáló film, borzasztó volt számomra, nagyon nem nekem valóak az ilyen filmek.
Egy jó indulatú 5/10

Csak én vagyok ezzel így?

[Remy]

Amerika kapitány - A tél katonája előzetes. Nem rossz. A Bosszúállókból őt bírtam a legjobban, remélem jó lesz a folytatás.

Szupercella

Az idei év nem úgy alakult a két legendának, ahogy ők szerették volna. Sly nagyot bukott a Fejlövés című filmjével, valamint Arnold sem robbantott a jegypénztáraknál az Erőnek erejével. Ezek után sokan úgy gondolták, hogy az ő idejük lejárt a filmvásznon és jobban tennék, ha visszavonulnának, és a hasukat süttetnék valamelyik tengerparton, ahelyett, hogy újra és újra bohócot csinálnának magukból. Szerencsére a két gigász nem így gondolta, és egymás mellé álltak, hogy egyesített erővel induljanak el a siker útján.

Ray munkája, hogy börtönökből szökjön meg, és ezáltal letesztelje, hogy az adott létesítmény biztonságos-e. Egyszer azonban, egy, a megszokottnál jóval nehezebb munkát bíznak rá, és meg kell szöknie egy olyan szupertitkos börtönből, mely az ő tervei alapján készült. A hely létezéséről semmit nem tud, és a kapcsolatait is elvágják tőle, hogy teljes mértékben magára maradjon. Egyetlen egy társban bízhat, egy bizonyos Rottmayerben…

A 80-as évek óta vártuk azt az alkalmat, hogy Rocky és Conan egymásnak feszüljön és kő kövön ne maradjon. Az idei évben Mikael Håfströmnek hála elérkezett ez a várva várt pillanat, ám nem abban a tálalásban, mint ahogy azt az álmainkban reméltük volna. Talán ez már nem is baj, mert megkéstek ők már azzal, hogy úgy muzsikáljanak egymás mellett, mint a 80-as években külön-külön, de azért így sem rossz. A pénztáraknál sajnos ismét elhasaltak, de a Szupercella jóval ütősebbre sikeredett, mint az ezt megelőző filmjeik.

Az első fél óra elteltével úgy tűnt, hogy most sem sikerül az áttörés és ismét egy olyan filmet hoznak el nekünk, amit egyszer ugyan meg lehet nézni, de semmi több. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint 50 Cent jelenléte, aki egy számítógépzsenit alakít. Hogy mi??? Igen, jól hallottátok, de szerencsére teljesen jelentéktelen az ő szerepe így nem kell sokáig csodálkoznunk rajta. No, tehát eltelt az első fél óra és beleugrottunk a mélyvízbe. Sly és Arnie egymásra találtak és elkezdtek haverkodni. A haverkodásból az lett, hogy jött néhány egysoros, és izomszag. De mindezt úgy, hogy nem estek át a paródia kategóriájába. A szupercella a vártnál jóval komolyabb mű lett végül, és bár a faék egyszerű story ugyan megvolt, mert minden egyes lépésüket már jóval előbb tudtuk, mint maga a főszereplők. Ugyanakkor így is tudtak meglepetést okozni a számunkra. Nyilván nem Nolan-i magasságokban jártunk, de azért ügyesen húzták meg a kisebb csavarokat.

Sablonokat láthattunk sablonok hátán, de én úgy gondolom, ha az ezerszer látott elemeket ügyesen rakosgatják egymás mellé, akkor baj nem lehet belőle (főleg, ha egy Jim Caviezel és Vinnie Jones is feltűnik). Az egész film felépítése olyan, mint amikor egy öreg motorunkat szeretnénk beindítani. Leporoljuk, majd berúgjuk, és bár az elején köhécsel egy kicsit, de amikor elkapja a fonalat, akkor bizony rádöbbenünk, hogy ez a nagy visszatérés ideje, és az öreg motor személyében egy olyan csillagot látunk ismét fényleni, mint Arnold Schwarzenegger.

A Szupercella megidézi a régi időket, de közben keveredik a mai társadalom számára elfogadható komolysággal is, így a végeredmény kielégítően hat mindenki számára. Stallone és Arnie jól működtek együtt, és ez a film a bizonyíték arra, hogy kettejük között mára már minden rendben. Ez az ő filmjük, és róluk szól, és mi eközben remekül szórakozhatunk. Csak így tovább! 8/10

[gunner]

Hasznosak ezek a Rai-filmelemzések. Legalább megtudom, hogy melyik filmeket nem kell megnéznem

[Anis]

Tökéletes hang (Pitch perfect) = 5,5/10
Acapellás zenés film, benne csapatok versengéséről. Egynek elment, semmi extra.


Z világháború = 6,5/10
Pittet nem kedvelem, de a felkapottsága miatt is kíváncsi voltam, hogy milyen. felejthető.
Spoiler következik, olvasáshoz jelöld ki a szöveget!Kapásból a zombik nem rohannak, hanem vánszorognak a legtöbb helyen. lehet hogy egyedibb lett így, de szerintem hülyeség. aztán egymásra állva átmásztak a több10 méter magas falon?? WTF!


Jack Raecher = 6/10
Tom Cruise főszereplésével akciófilm. Egy profi mesterlövész leszed 5 random emberkét a városban. Több buktató is van benne, szerintem egy full egyszerű akciófilm. egyszernézhető.


Gyakornokok (The Internship) = 5/10
háát ez valami nagyon gagyi volt. sokan mondják, hogy Adam Sandler filmek a vígjátékok legalja, de szerintem fényévekkel jobb a legtöbb (főleg a régebbiek) mint az Owen-Vince páros filmjei.

[pheco]

Lopom a sztárom

Unalmamban neki estem, bár ne tettem volna.. Az egész úgy sz.r, ahogy van, pedig az alapötletből ki lehetett volna akár hozni valami értelmeset, esetleg komolyabban venni az egészet, vagy ha már ilyen semmilyen akkor legalább pár poént raktak volna bele. Sajnos még Watson kisasszony sem menti meg a filmet.

3/10

[Tádám]

Örülök hogy az egyik kedvenc filmemről témázgattok. Ádám, melyik változatot nézted, a rendezőit, vagy a vágottat?
Anno, amikor a filmklubba ajánlottam, akkor néztem meg másodjára a filmet, és akkor a vágottat néztem, azért is volt 8,5 az értékelésem akkor...azóta isten tudja hányszor néztem már meg, mondanom sem kell hogy nálam simán 10/10. És nyilván a hosszabb változatot érdemes nézni. A rendező egy zseni, a zenék benne isteniek (Bár Mr. Sandmanből sokaknak elege volt anno. ) és igen, valóban, én személy szerint mostanság már nem is filmként tekintek rá, hanem valami műalkotás basszus, nézed, közben repül az idő, a gondolataid ezerrel járnak mindenfelé, közben még a képjelenetek is felejthetetlenek. Fú de jó film, lehet este újranézem.

Vágottat néztem. De erre amúgy tényleg a mindfuck a legjobb szó.. mint egy videoklip olyan... megy a zene, mennek a képek, közben kapsz nagy igazságokat, gondolkozol ezerrel, nézel ki a fejedből, érted, nem érted, aztán egyszer csak vége, és azon gondolkozol, hogy basszus, ezt lehet meg kéne nézni még egyszer.

[Pipita]

Örülök hogy az egyik kedvenc filmemről témázgattok. Ádám, melyik változatot nézted, a rendezőit, vagy a vágottat?
Anno, amikor a filmklubba ajánlottam, akkor néztem meg másodjára a filmet, és akkor a vágottat néztem, azért is volt 8,5 az értékelésem akkor...azóta isten tudja hányszor néztem már meg, mondanom sem kell hogy nálam simán 10/10. És nyilván a hosszabb változatot érdemes nézni. A rendező egy zseni, a zenék benne isteniek (Bár Mr. Sandmanből sokaknak elege volt anno. ) és igen, valóban, én személy szerint mostanság már nem is filmként tekintek rá, hanem valami műalkotás basszus, nézed, közben repül az idő, a gondolataid ezerrel járnak mindenfelé, közben még a képjelenetek is felejthetetlenek. Fú de jó film, lehet este újranézem.

[Tádám]

Kedvenc nem lesz, de ez is olyan film, hogy minél többször nézi meg az ember, annál többet láthat bele, és annál több szemszögből lehet megközelíteni a tartalmát, annál több dolog jön át belőle...

Mivel csak egyszer láttam eddig a Mátrixot, azzal nem tudtam azonosulni, de a többit maximálisan adom. Nagyon jó dolog volt, hogy létrejött a Filmklub, és találkozhattam akkor ezzel a darabbal. Elsőre ugyanez volt a véleményem, és a pontszám is egyezett. Majd nemsokkal később újranéztem, mert napi szinten eszembe jutott belőle valamilyen jelenet vagy zene, így egy kerek pontszámmal felkúszott az értékelése, mert egy sokkal értékesebb darabnak tűnt, és remek filmélmény volt, várni egy-egy jelenetet, a zenéket... Angolból nem vagyok egy nagy ász, köszönhetően főleg annak, hogy a suliban nem is ez volt az idegennyelv, de egy idő után fel sem tűnt, hogy feliratos a film, hiába olvasgatni kellett, ez a film így jó. Harmadszor a barátnőmmel néztük meg, én ajánlottam külön neki, de nem akartam kihagyni sem, így ismét meglett. 8,5 már, köszi Pipita.

+ tetszik az idézet is, ami a Médiaviagra blogról származik.

Így igaz, látom anno Pipita ajánlotta.. nem hülye a srác. Majd valamikor megnézem én is még egyszer, de még fel kell dolgoznom.

[Remy]

Turbó

Merj nagyot álmodni! Üzeni David Soren idei animációs filmje, a Turbó. A mondanivalót egy egészen elképesztő, és hihetetlen alapstoryval mondja el nekünk, hiszen a főszerepben egy csiga látható, aki veszettül gyors tempóban száguldozik. Első ránézésre egy Verdák – Kicsi Kocsi fúzióról van szó, de végtére is… szórakoztató!

Turbó egy különös csiga, mert amíg a tesója és a társai a jól meg szokott lassú, szürke tempóban élik mindennapjaikat, addig ő álmodozik a száguldozásról és a szórakozásról. Tempóban nem tér el a társaitól egészen addig, amíg egy szerencsés baleset után szupererőre nem tesz szert, mert bizony a nitró hatására felgyorsul az élete…

Bevallom őszintén az előzetesek után semmi extrát nem vártam ettől a filmtől, mert nem éreztem benne semmi különlegeset. Majd jöttek a kritikák és a legtöbbjük csak leszólta, ami még jobban tudatosította bennem, hogy a Turbó bizony kevés lesz, és nem váltja meg a világot, valamint beáll az idei gyengén muzsikáló animációs filmek közé. Ez részben igaz is, mert tényleg nem ad semmi újat, és sablonokból építkezik, ám az összképet tekintve nem lehet panaszunk. Én kellemesen csalódtam, mert David Soren megmutatta, hogy a klisékből is lehet építkezni, és ha jól illesztjük egymás mellé őket, akkor a végeredmény nem lesz szörnyű.

A forgatókönyv egyszerű, fordulatmentes - ha nem ez lesz életünk első mozija – és aranyos. A megcélzott korosztály egyértelműen a 10 éven aluliak, mert a mondanivalót nem győzi ismételni, és a fejünkbe verni, valamint a poénok is inkább a kicsiknek szólnak. Ugyanakkor felnőtt fejjel is könnyen élvezetes tud lenni, ha kapósak vagyunk az animációs filmekre. Lényeg az, hogy nem kell nagyot várni ettől a filmtől, mert ha az tesszük, akkor csalódni fogunk, viszont ha egy gyors szórakozásra vágyunk, akkor irány a versenypálya a csigákkal.

A film jól bánik a zenékkel és a hatás vadász elemekkel, így ha nem is jön be teljes mértékben, akkor sem lehet utálni a filmet. Egynek mindenképpen jó, de mint már említettem, nem kell sokat várni tőle. 6,5/10