Egy befektetés sosem a jelenről szól, hanem a jövőről, azaz mit gondolsz arról, hogy az adott dologért (részvény, deviza, kötvény, arany, akármi) mennyit tudsz kapni a jövőben. Az egyszerűség kedvéért fixáljuk a befektetés időtávját, legyen mondjuk egy év. A befektető tehát várható értékkel számol, ami alapvetően két dologtól függ: 1) becsült érték egy év múlva; 2) az érték bekövetkezésének valószínűsége. Szintén fontos, hogy mekkora a kockázatvállalási hajlandóságod - ez mondjuk egy nyugdíjalapnál jogszabályok és belső szabályzatok által korlátozott; egy szerencsejáték-függőnél kevésbé.kecsu10 írta:Légyszives valaki, aki tényleg ért hozzá: pontosan miért is van most ez, és mit lehetne tenni ellene? Tényleg az ember már félti a kis pénzét, hogy mégis mit tegyen vele. De légyszi úgy magyarázzátok el, hogy egy nem gazdasági szakember is érthesse.Realista24 írta:
Délután?
398,48...
Ha háború van, aminek egyértelmű, széleskörű gazdasági és pénzügyi hatásai vannak (mint a mostani), akkor sok minden borul:
1) Iszonyú nehéz lesz megállapítani a befektetés jövőbeli értékét;
2) Azaz óriási bizonytalansága lesz minden becslésnek, de különösen azon befektetéseknek, amelyek jövőbeli értéke túl sok kontrollálatlan és önmagában is nehezen becsülhető tényezőtől függ;
3) A befektetők kockázatvállalási hajlandósága erősen csökken.
A fenti tényezők együttesen oda vezetnek, hogy a befektetők igyekeznek "tutira" menni: azokat az eszközöket keresik, amelyeknél a legkisebb kockázattal tudnak legalább értéket menteni. Következmény: a befektetők menekülnek (pozíciót zárnak) minden olyan piacon, ahol túl nagy a bizonytalanság. Sok esetben erre belső szabályzatok is kötelezik őket, ezeknek a célja a veszteségminimalizálás (jobb az ügyfeleid pénzének 10%-át elbukni, mint potenciálisan a 99%-át, lásd orosz részvények árfolyama a nyugati tőzsdéken).
És akkor eljutottunk Magyarországhoz:
1) Ukrajna közvetlen szomszédja;
2) Extrém nyitott gazdaság (világon kb. a harmadik), ami leegyszerűsítve azt jelenti, hogy az export/import aránya óriási a hazai megtermelt javak értékéhez képest, azaz nagyon függ a gazdaságunk a külföldtől (ez a rendszerváltás óta így van);
3) Elhibázott gazdaságpolitika: strukturális reformok hiánya, döbbenetes mértékű, államilag vezérelt korrupció, gazdasági fellendülés idején állami, sok esetben nem értékteremtő beruházások (pl. stadionépítés) révén gerjesztett infláció, "összeszerelő üzem"- szerep (ezt sem Orbánék kezdték, de ők járatták csúcsra);
4) Elhibázott külpolitika: nyugatellenesség, "keleti nyitás", azaz Kína- és oroszbarát gesztusok.
Tehát egy nyugati vagy távolkeleti befektető szemével (márpedig Magyarországon ilyen szempontból Kína és Oroszország elhanyagolható játékosok) magyar forintban tartani a pénzt (ez lehet deviza vagy állampapír vagy vállalati kötvény is) extrém kockázattal jár. Ráadásul fundamentálisan is vannak gondok, azaz a magyar gazdaságot vélhetően jobban meg fogja ütni a mostani válság, mint a nyugatot vagy a távolkeletet. Következmény: a befektetők még a régió többi országához képest is keményebben leértékelik a forintot (a cseh korona és lengyel zlotyi szintén gyengül, de nem ennyire, a kevésbé különutas román lej, sőt a bolgár leva is jobban tartja magát).
Mit tudsz csinálni magánemberként? Senki nem tudja. Ha egyébként sem utazol külföldre, elképzelhetetlen, hogy külföldre költözz, akkor muszáj leszel bízni abban, hogy valahogy kirántják a kakiból az országot. Vegyél inflációkövető állampapírt vagy kincstárjegyet, esetleg valamennyi dollárt vagy svájci frankot. Ne nyerészkedni akarj; a célod az legyen, hogy minél kevesebbet bukj. Ha nem omlik össze minden, akkor téged közvetlenül nem az Euro/Ft keresztárfolyam fog érinteni, hanem az infláció, tehát elsősorban az ellen kell "fedezni" magad.
Azt viszont továbbra sem értem, hogy az inflációra miért és hogyan válasz az alapkamat emelés? Ez a valóságban azt jelenti, hogy emelik a hitelek kamatait is? Épp mostanában akartam venni államkötvényt, de talán jobb ha nem, ki tudja mi lesz itt még...
De röviden
