Politika

[raul 4 ever]

Én kiosztanék egy feketepontot a fórum összes lakójának, órákkal ezelőtt közzé lett téve egy szakállas Orbán-kép, és mégse érkezett semmilyen hozzáfűznivaló.

A többség még keresi a szavakat. Én a rabló Télapóig jutottam.

[füst]

Én kiosztanék egy feketepontot a fórum összes lakójának, órákkal ezelőtt közzé lett téve egy szakállas Orbán-kép, és mégse érkezett semmilyen hozzáfűznivaló.

[ArjenMagicRobben]

Köszi az érdekes beszámolót!!

De azért lenne egy kérdésem is. Anno mikor Svájcban éltem , ha a helyi időjárás reggel azt mondta, hogy délután 15:32-kor esni fog, akkor du. 15:32-kor esett.
Ehhez képest odahaza sokszor magát az időjárást sem találják el, nemhogy a pontos napszakot. Ez azért durva különbség és nem gondolom, hogy ennyire balfék lenne az otthoni meteorológiai szaktudás.
Amennyiben tévedek, úgy sorry.

Szóval hogy lehetséges az, hogy egy adott országban kb percre pontosan bejön a jóslat, egy másikban pedig egyáltalán nem?

Alapvetően ilyent soha nem mondanak, hogy 15.32-kor esni fog Professore teljesen jól leírta igazából. Tehát egy időjárás előrejelzés sosem 100%-os. Ha azt mondják, hogy 90% hogy esni fog az azt jelenti, hogy hasonló körülményeknél 10 napból 9-szer esni fog de egyszer nem. Én eddig négy országban (Románia, Magyar, Olasz és USA) éltem de nem véltem felfedezni semmi különbséget az időjárás előrejelzés pontosságában. Viszont simán lehet, hogy tényleg Svájcban több helyen és gyakrabban gyűjtik a mérési adatokat, így pontosabb lesz az előrejelzés. Plusz egy nagyobb város körül több meteorológiai állomás van (és akár reptér is), mint egy random falu körül, szóval nyilván a városokban jobb az előrejelzés. De amúgy nem vagyok meteorológus szóval többet nem igazán tudok

[zsuninnyo]

Nálunk dél németeknél is csak 50% ban pontos - legalábbis ami az esöt illeti. Folyó és hegy is van a környéken, ez gondolom mind bonyolító tényező.

Más: arról tud valamit, hogy az F1-es mikro klímának van-e alapja? Már többször hallottam, hogy azért esik ritkán, mert annyi meleg levegőt nyomnak ki az autók, hogy az megakadályozza a csapadékképződést - és ahogy vége a versenynek és lehűl a levegő jön az eső.

Végiggondolva van benne logika: a meleg levegő több vizet tud felvenni - ez nyilván nem segíti a csapadékképződést, illetve a felfelé áramló levegő "falat" is képezhet hogy a felhő ne jusson a pálya felé. Ahogy vége a versenynek, a vissza hűlő levegő "túltelítődik" és kicsapódik -> eső.

Ezt erősíti, hogy a kisebb pályákon (Monaco) ritkábban esik mint a hosszabb (Spa) pályákon ahol jobban eloszlik - feltéve, hogy a verseny kezdetekor száraz volt. De ez lehet, hogy csak confirmation bias - Spa földrajzilag teljesen más környezetben van, lehet ez a valós ok.

Szóval van ebben valami, vagy ezek hatások elhanyagolhatóak és csak véletlen, hogy sosem érkezik meg az eső amikorra mondják?

Igy van pontosan, a fold pedig lapos, az oltasban pedig chips van.
Totalis hulyeseg es meg csak nem is logikus.

[babaking]

Nálunk dél németeknél is csak 50% ban pontos - legalábbis ami az esöt illeti. Folyó és hegy is van a környéken, ez gondolom mind bonyolító tényező.

Más: arról tud valamit, hogy az F1-es mikro klímának van-e alapja? Már többször hallottam, hogy azért esik ritkán, mert annyi meleg levegőt nyomnak ki az autók, hogy az megakadályozza a csapadékképződést - és ahogy vége a versenynek és lehűl a levegő jön az eső.

Végiggondolva van benne logika: a meleg levegő több vizet tud felvenni - ez nyilván nem segíti a csapadékképződést, illetve a felfelé áramló levegő "falat" is képezhet hogy a felhő ne jusson a pálya felé. Ahogy vége a versenynek, a vissza hűlő levegő "túltelítődik" és kicsapódik -> eső.

Ezt erősíti, hogy a kisebb pályákon (Monaco) ritkábban esik mint a hosszabb (Spa) pályákon ahol jobban eloszlik - feltéve, hogy a verseny kezdetekor száraz volt. De ez lehet, hogy csak confirmation bias - Spa földrajzilag teljesen más környezetben van, lehet ez a valós ok.

Szóval van ebben valami, vagy ezek hatások elhanyagolhatóak és csak véletlen, hogy sosem érkezik meg az eső amikorra mondják?

[Professore]

Szóval hogy lehetséges az, hogy egy adott országban kb percre pontosan bejön a jóslat, egy másikban pedig egyáltalán nem?

ebben egyertértek, ahol kulfoldon jartam - nyilvan kifejezetten csekkolva az idojarast naponta tobbszor - mindig szinte tűpontos volt a buli.

Ahogy már részletesen leírtak előrejelezni rohadt nehéz és sose lesz 100%-os. Az egyik kritikus pont a bemeneti adatok területi sűrűsége, minősége (pontossága) és gyakorisaga (pl. 3 óránkénti adatok stb.), aztán ott van a számítógépes modellek minősége.
Az se mindegy mikorra kell előrejelezni minél távolabbi annál bizonytalanabb és akkor még nem volt szó mikroklimatikus viszonyokról. Most az az elvárható szint egy szolgalattól hogy aznapra nagybizonyossagú előrejelzést tudjanak adni a fontosabb helyszínekre.

[hehetheoriginal]

Szóval hogy lehetséges az, hogy egy adott országban kb percre pontosan bejön a jóslat, egy másikban pedig egyáltalán nem?

ebben egyertértek, ahol kulfoldon jartam - nyilvan kifejezetten csekkolva az idojarast naponta tobbszor - mindig szinte tűpontos volt a buli.

[zsuninnyo]

Az időjárás előrejelzés enyhén szólva kurvanehéz. Nem pont ezzel foglalkozok, de elég közeli témában kutatok, numerikus áramlastani szimulációkat készítek. Az időjárás előrejelzésnek is ez az egyik alapja, ehhez kell a bazinagy számítógép amit node kolléga idézett, kb. leírom nagyvonalakban miről szól. A folyadékok és gázok áramlását leíró differenciál-egyenlet konkrétan fizikában a legnehezebb egyenleteként van számon tartva. Navier-Stokes egyenletnek hívják és ha bárki bebizonyítja, hogy létezik/nem létezik analitikus megoldása az kap egy millió dollárt a Clay Mathematics Institute-tól.

Mivel ezt az egyenletet nem tudjuk analitikusan megoldani (értsd: nem lehet papíron megoldani, nincs egy szép függvény ami megadja az eredményt - nyomás, szélsebesség, hőmérséklet stb.- tetszőleges helyen és időben) numerikus módszerek segítségével közelítjük a megoldást. Ez annyit jelent, hogy a vizsgálni kívánt térfogatot (jelen esetben a föld fölötti atmoszférát) felbontjuk kurvasok kis kockára (több milliós nagyságrendek, de mivel a Föld elég nagy ez ígyis bőven km fölötti felbontás lehet legtöbb esetben) és próbáljuk megkapni az eredményt mindegyik kis kockában. Ahhoz, hogy ezt az egész modellt elindítsuk szükségünk van kezdeti feltételekre, azaz egy adott időpontban milyen az időjárás, mekkora a szélsebesség, hőmérséklet, páratartalom stb, a világ minden pontján. Ha rossz beállításokból indítjuk akkor az eredmény is rossz lesz, úgy is ha egy sci-fi számítógépen ki tudnánk számolni a megoldást nagyon nagy felbontással. Az elindításhoz kellenek mérési adatok, nyilván a világ minden pontjára nincsenek mérési adatok ezért interpolálni meg extrapolálni kell nagyon sok mindent, ez már alapból elég sok hibaforrást visz be.

A nehézségek sajnos itt még nem érnek véget,most jön képbe a káosz elmélet. Mivel a légköri áramlás turbulens, ez egyben azt is jelenti, hogy kaotikus. A káosz jelen esetben annyit takar, hogy ha két pontszerű részecskét (gondolhatunk mondjuk két nagyon kicsi hópehelyre) elindítunk egymástól tetszőlegesen közel (érstd: tényleg bármilyen közel, akár 1 nanométer közel) akkor ezek az idő előrehaladtával egymástól nagyon el fognak távolodni. Ha nem lenne turbulens/kaotikus az áramlás akkor ez a két részecske egymáshoz közel maradna. Van a klasszikus "pillangó effektus" elnevezés, aminek valami olyasmi a sztorija, hogyha egy pillangó verdes egyet a szárnyával Braziliában akkor az hóvihart okoz Texasban. Ez igazából ide köthető, hogyha egy paramétert vagy kezdeti feltételt csak egy kicsit is megváltoztatunk (egy pillangó csapásnyival módosítjuk a kezdeti viszonyokat) az hosszabb távon teljesen más jelenségekhez vezethet (nyugalom helyett hóvihar). Így tehát az időjárás előrejelzésben is a kezdeti feltételeknek hatalmas szerepük van, ezért nem lehet hónapokra előre megmondani, hogy milyen idő lesz. Ha a világ összes pontján meg tudnánk mérni minden változót akkor se működne, mert a számítógépben csak véges számjegyű adatokat lehet tárolni. Ennek az effektusnak az enyhítésére párhuzamosan több paraméterrel is el szokták indítani a modelleket, hogy lássák mekkora a befolyása egy adott paraméternek.

Azt még megjegyezném, hogy az időjárás előrejelzés nem csak szimulációkon alapszik, hanem történelmi adatokból való becsléseken is (ez kb. a "Sándor, József, Benedek - zsákban hozzák a meleget"-nek a tudományos verziója), ezt a felét én sem tudom részletesebben, hogy pontosan hogy működik.

Szóval nem kell fikázni az időjárás előrejelzést, mert nem annyiból áll, hogy ránézünk egy térképre és hasraütésszerűen ráírjuk, hogy hol fog esni és hol fog sütni a nap. Általánosságban elég jól működök manapság, rövidtávon (1-2 nap) egész pontos, hosszú távon (1 hét+) már inkább csak orientatív jellegű. Viszont a fent említett kaotikusság miatt soha nem lesz 100%-os, akkor se ha bazinagynál is nagyobb számítógépeink lesznek.

Köszi az érdekes beszámolót!!

De azért lenne egy kérdésem is. Anno mikor Svájcban éltem , ha a helyi időjárás reggel azt mondta, hogy délután 15:32-kor esni fog, akkor du. 15:32-kor esett.
Ehhez képest odahaza sokszor magát az időjárást sem találják el, nemhogy a pontos napszakot. Ez azért durva különbség és nem gondolom, hogy ennyire balfék lenne az otthoni meteorológiai szaktudás.
Amennyiben tévedek, úgy sorry.

Szóval hogy lehetséges az, hogy egy adott országban kb percre pontosan bejön a jóslat, egy másikban pedig egyáltalán nem?

Skociaban meg felesleges egyaltalan barmifele elorejelzes, mert 5 percenkent radikalisan valtozik az ido. Csak hogy egy masik vegletet emlitsek

[rikko]

Mondjuk azt azért tegyük hozzá, hogy ilyen kutyaütő szakma világon nincs, mint a meteorológus. Összevissza jósolgatnak folyamatosan nulla számonkérés nélkül.
Bárki bármit mond, az kva gáz, hogy 4-5 órával előtte 80% esélyt adtak az esőnek.

(Nyilván személyes élményem is volt 2-3 hete, full naposat írtak rokonom esküvőjére; hát nem egész nap esett? )

Az időjárás előrejelzés enyhén szólva kurvanehéz. Nem pont ezzel foglalkozok, de elég közeli témában kutatok, numerikus áramlastani szimulációkat készítek. Az időjárás előrejelzésnek is ez az egyik alapja, ehhez kell a bazinagy számítógép amit node kolléga idézett, kb. leírom nagyvonalakban miről szól. A folyadékok és gázok áramlását leíró differenciál-egyenlet konkrétan fizikában a legnehezebb egyenleteként van számon tartva. Navier-Stokes egyenletnek hívják és ha bárki bebizonyítja, hogy létezik/nem létezik analitikus megoldása az kap egy millió dollárt a Clay Mathematics Institute-tól.

Mivel ezt az egyenletet nem tudjuk analitikusan megoldani (értsd: nem lehet papíron megoldani, nincs egy szép függvény ami megadja az eredményt - nyomás, szélsebesség, hőmérséklet stb.- tetszőleges helyen és időben) numerikus módszerek segítségével közelítjük a megoldást. Ez annyit jelent, hogy a vizsgálni kívánt térfogatot (jelen esetben a föld fölötti atmoszférát) felbontjuk kurvasok kis kockára (több milliós nagyságrendek, de mivel a Föld elég nagy ez ígyis bőven km fölötti felbontás lehet legtöbb esetben) és próbáljuk megkapni az eredményt mindegyik kis kockában. Ahhoz, hogy ezt az egész modellt elindítsuk szükségünk van kezdeti feltételekre, azaz egy adott időpontban milyen az időjárás, mekkora a szélsebesség, hőmérséklet, páratartalom stb, a világ minden pontján. Ha rossz beállításokból indítjuk akkor az eredmény is rossz lesz, úgy is ha egy sci-fi számítógépen ki tudnánk számolni a megoldást nagyon nagy felbontással. Az elindításhoz kellenek mérési adatok, nyilván a világ minden pontjára nincsenek mérési adatok ezért interpolálni meg extrapolálni kell nagyon sok mindent, ez már alapból elég sok hibaforrást visz be.

A nehézségek sajnos itt még nem érnek véget,most jön képbe a káosz elmélet. Mivel a légköri áramlás turbulens, ez egyben azt is jelenti, hogy kaotikus. A káosz jelen esetben annyit takar, hogy ha két pontszerű részecskét (gondolhatunk mondjuk két nagyon kicsi hópehelyre) elindítunk egymástól tetszőlegesen közel (érstd: tényleg bármilyen közel, akár 1 nanométer közel) akkor ezek az idő előrehaladtával egymástól nagyon el fognak távolodni. Ha nem lenne turbulens/kaotikus az áramlás akkor ez a két részecske egymáshoz közel maradna. Van a klasszikus "pillangó effektus" elnevezés, aminek valami olyasmi a sztorija, hogyha egy pillangó verdes egyet a szárnyával Braziliában akkor az hóvihart okoz Texasban. Ez igazából ide köthető, hogyha egy paramétert vagy kezdeti feltételt csak egy kicsit is megváltoztatunk (egy pillangó csapásnyival módosítjuk a kezdeti viszonyokat) az hosszabb távon teljesen más jelenségekhez vezethet (nyugalom helyett hóvihar). Így tehát az időjárás előrejelzésben is a kezdeti feltételeknek hatalmas szerepük van, ezért nem lehet hónapokra előre megmondani, hogy milyen idő lesz. Ha a világ összes pontján meg tudnánk mérni minden változót akkor se működne, mert a számítógépben csak véges számjegyű adatokat lehet tárolni. Ennek az effektusnak az enyhítésére párhuzamosan több paraméterrel is el szokták indítani a modelleket, hogy lássák mekkora a befolyása egy adott paraméternek.

Azt még megjegyezném, hogy az időjárás előrejelzés nem csak szimulációkon alapszik, hanem történelmi adatokból való becsléseken is (ez kb. a "Sándor, József, Benedek - zsákban hozzák a meleget"-nek a tudományos verziója), ezt a felét én sem tudom részletesebben, hogy pontosan hogy működik.

Szóval nem kell fikázni az időjárás előrejelzést, mert nem annyiból áll, hogy ránézünk egy térképre és hasraütésszerűen ráírjuk, hogy hol fog esni és hol fog sütni a nap. Általánosságban elég jól működök manapság, rövidtávon (1-2 nap) egész pontos, hosszú távon (1 hét+) már inkább csak orientatív jellegű. Viszont a fent említett kaotikusság miatt soha nem lesz 100%-os, akkor se ha bazinagynál is nagyobb számítógépeink lesznek.

Köszi az érdekes beszámolót!!

De azért lenne egy kérdésem is. Anno mikor Svájcban éltem , ha a helyi időjárás reggel azt mondta, hogy délután 15:32-kor esni fog, akkor du. 15:32-kor esett.
Ehhez képest odahaza sokszor magát az időjárást sem találják el, nemhogy a pontos napszakot. Ez azért durva különbség és nem gondolom, hogy ennyire balfék lenne az otthoni meteorológiai szaktudás.
Amennyiben tévedek, úgy sorry.

Szóval hogy lehetséges az, hogy egy adott országban kb percre pontosan bejön a jóslat, egy másikban pedig egyáltalán nem?

[Süti]

Az egészségügyünk és az oktatásunk is kevésbé van romokban, mint a vodafone, pedig nem magas a léc, ennyiből mehetett volna azokba is a cash

„A Vodafone profitjából a tanárok bérét is emelni tudjuk”

Tessék

Azon nincs extraprofitadó? Vagy a fele a profitból a másik fele a profit adójából jön vagy most hogy is van ez?

Óriási mókavonat ez az ország.

[gutihaz14]

„A Vodafone profitjából a tanárok bérét is emelni tudjuk”

tudnák másból is csak nem akarják, inkább visszaosztják a nernek


mikor megmagyarázod az asszonynak hogy tulajdonképpen miért is jár jól ő is azzal, hogy az 55"os oled helyett vettél egy 65" oled tv-t mindketten tudjátok hogy orbitális kamu

[Realista24]

Az egészségügyünk és az oktatásunk is kevésbé van romokban, mint a vodafone, pedig nem magas a léc, ennyiből mehetett volna azokba is a cash

„A Vodafone profitjából a tanárok bérét is emelni tudjuk”

Tessék

[hehetheoriginal]

Djokovic kizarva a us openrol, mert nincs oltasa

[hehetheoriginal]

https://www.youtube.com/watch?v=ldZ0C8w ... drewSchulz

[zsuninnyo]

Például az Országos Jégkármentesítő Rendszer.

az nem ugyanaz, mint a kupola raketarendszer az izraelnel?

Tulajdonkeppen de, csak ez nem a raketakat tartja tavol, hanem a nyugati hanyatlast, inflaciot, gazdasagi osszeomlast, nemvalto ovodasokat, es tulajdonkeppen mostmar irhatjuk, hogy a valosag teljes erzekeleset

[gaborz1]

Az biztos, hogy en laikuskent az elmult evekben sokkal jobb infokat tudok kapni, elsosorban utazasnal vagy pl az esti focinal szoktam nezni, hogy mi lesz, es 1-2 kiveteltol eltekintve stabil es korrekt az info, gondolom csilliardokat olnek bele, azt nem tudtam, hogy pocogtetik is es fizikailag belenyulnak a folyamatokba, de a szamitogepes szimulacio nyilvan nem nokia 3310esen megy.

Például az Országos Jégkármentesítő Rendszer.

az nem ugyanaz, mint a kupola raketarendszer az izraelnel?

Majdnem.

[Realista24]

Az biztos, hogy en laikuskent az elmult evekben sokkal jobb infokat tudok kapni, elsosorban utazasnal vagy pl az esti focinal szoktam nezni, hogy mi lesz, es 1-2 kiveteltol eltekintve stabil es korrekt az info, gondolom csilliardokat olnek bele, azt nem tudtam, hogy pocogtetik is es fizikailag belenyulnak a folyamatokba, de a szamitogepes szimulacio nyilvan nem nokia 3310esen megy.

Például az Országos Jégkármentesítő Rendszer.

az nem ugyanaz, mint a kupola raketarendszer az izraelnel?

Van amit nem tudsz?

[hehetheoriginal]

Az biztos, hogy en laikuskent az elmult evekben sokkal jobb infokat tudok kapni, elsosorban utazasnal vagy pl az esti focinal szoktam nezni, hogy mi lesz, es 1-2 kiveteltol eltekintve stabil es korrekt az info, gondolom csilliardokat olnek bele, azt nem tudtam, hogy pocogtetik is es fizikailag belenyulnak a folyamatokba, de a szamitogepes szimulacio nyilvan nem nokia 3310esen megy.

Például az Országos Jégkármentesítő Rendszer.

az nem ugyanaz, mint a kupola raketarendszer az izraelnel?

[gaborz1]

Idojarast befolyasolo eszközök?

Például az Országos Jégkármentesítő Rendszer. Elvileg ezek ezüst-jodidos rakétákkal lövik a felhőket, hogy megakadályozzák, csökkentsék a jégszemcsék összetapadását.

Amúgy meg aki autógyár közelében él, biztosan feltűnt már neki, hogy nincs a környéken hatalmas jégverés, mióta az adott autógyár odatelepült. Nem vallják be, de valószínűleg ők is ezt a módszert alkalmazzák az elkészült kocsik védelmére fedett parkoló híján.

Amúgy ArjenMagicRobben is írta, meg tudom erősíteni okleveles geográfusként, hogy ez borzaszróan nehéz szakma. Pár órára pontos előrejelzést lehet adni, 1-3 napra hozzávetőlegest, attól hosszabb időtávra pedig mintha a csillagokból jósolnának.

[Realista24]

Az időjárás előrejelzés enyhén szólva kurvanehéz. Nem pont ezzel foglalkozok, de elég közeli témában kutatok, numerikus áramlastani szimulációkat készítek

Imádom ezt a fórumot