Fiú és lány is van, de egyelőre abszolút nem kérdés ez, 3 és 5 évesek. Néha eszembe jut és agyalok én is, de végül mindig oda jutok, hogy olyat találjanak, amit tényleg szeretnek csinálni, ebbe az irányba igyekszem őket terelni majd. Hiába erőltetnék rájuk egy jól fizető valamit, ha rühellik és a stressz tönkrevágja őket.hehetheoriginal írta: Építőipar sokaig marad jo biznisz minden szinten - csak vegfelhasznaloin nem annyira - közel s tavol sincs semmi esely ra, hogy a következő evekben csokkenjenek az arak, akar anyag, akar munka teren.
Szoval aki megbizhato, igenyes asztalos, komuves, burkolo, stb, az megvan egesz eletre.
Ha meg kislanyod van, es nem real beallitottsagu, idegennyelveket tanulva mindig mindenutt talalni fog stabil jol fizeto allast.
Más kérdés, hogy 36 éves fejjel sem tudnám stabilan rámondani valamire, hogy ez igen, ezt csinálnám életem végéig vígan. Amúgy is változunk, de gyerekfejjel ezt belőni stabilan szerintem keveseknek megy.
Aztán a külföld/belföld téma majd kiderül menet közben.