Blanco88 írta:
nnorbi írta:
Blanco88 bár azt állítod, hogy kellően olvasott vagy a témában, ahhoz képest nem tudod megkülönböztetni az eszmét és az eszmét magukénak tudó emberek döntéseit egymástól és butaságokat írogatsz össze-vissza. Nem csak ma, hanem úgy általában 1madridistával együtt.
Az eszmét magukénak tudó emberek a saját szájuk íze szerint forgatják ki az eszmének az egyes elemeit. Magyarul nem az eszme tehet arról, hogy milyen népírtás történt az eszmére hivatkozva. Ez gyakorlatilag ugyanaz, mint a vallás esetében annak idején a keresztesek a vallásra hivatkozva öltek embereket, vagy épp a sharia-t forgatják ki keleten olyan formában, hogy relativizálják a terrorcselekményeket dzsihád néven.
A kommunista ideológia azt mondja nagyon leegyszerűsítve, hogy mindenki egyenlő. A teljes ideológiát tekintve megvannak a pontjai, ahol bizony az adott ember értelmezése alapján saját arculatára és kedvére tudja alakítani azt, hogy mit és hogyan cselekszik. Maga az eszme nem mondja ki (sőt), hogy elnyomással és népirtással lehet/kell megtartani a hatalmat, azonban Lenin erőszakra és lázadásra épülő hatalmát Sztálin tovább erősítette és az ideológiára hivatkozva tartotta magát pozícióban, írtotta ki ukránok millióit, küldte gulágra emberek millióit, ölette meg legközelebbi embereit, stb.
Az egyén döntött így az eszmére hivatkozva, nem pedig az ideológia volt az, ami kimondta, hogy ezt kell tenni.
Félreértés ne essék, nem védem a kommunizmust, pláne, hogy én világ életemben jobb oldali érzelmű voltam (Nem fidesz és nem mitanyánk), de az eszmét, ha érteni akarom, akkor értem, hogy miből alakult ki és nem kezdek el vagdalózni jó szélsőjobbos vagy fideszes módjára, hogy a kommunizmus ölt meg 80-100 millió (nem a szám a lényeg most) embert. Jelentős különbség, hogy a kommunizmust magukénak valló emberek döntöttek így, hogy így tartsák meg az autoriter vagy zsarnoki rendszerüket, amit egy ideológiára hivatkzova alakítottak ki, annak bizonyos pontjait saját kényük-kedvük szerint megcsavarva.
Viszont ugyanez a szélsőséges tevékenység megvan a másik oldalon is, amit most épp Orbánék, Trumppal, Putyinnal vagy épp Toroczkaival karöltve relativizálnak és sajnos egyre jobban erősödik világszerte. Ez pedig a szélsőjobbos fasizmus, amit a "legjobban" AH tevékenysége mutat be. Erről szerintem nem kell senkinek sem részletesebben beszélni, tudjuk mi történt, vagy hova vezetett.
Annyi kiegészítés ehhez, hogy Orbán nemzeti, jobb oldali idegológiákba csomagolja a szocialista tevékenységét.
Az emberek hatalomvágyán és személyiségén múlik, hogy az adott eszmét, annak pontjait, gondolatait mire és hogyan használja fel.
Az említett példák nagyon jól bemutatják egyik vagy másik oldal milyen szélsőségekig tud elmenni annak érdekében, hogy saját hatalmukat megtartsák egy adott eszme kiforgatott verziójára hivatkozva.
A Blanco88 által megtestesített szélsőséges gondolkodás pedig tökéletes példa arra, hogy a mai közéletet milyen szinten sikerült polarizálni.
Utolsó reakcióm a témára.
Az teljesen egyértelmű, hogy nem az eszme, hanem az emberek követik el a rémtetteket. (ez mondjuk kb. minden eszmét felment.....) A probléma az, hogy ez az eszme nem veszi figyelembe az alapvető emberi természetet és pont ezért nem megvalósítható. A legnagyobb gyilkosok mindig meg vannak győződve róla, hogy ők egy jobb világért dolgoznak. " Minden utópistában egy komisszár szunnyad"
Ne ugorjon össze az ember gyomra, amikor újra jönnek a "fizessenek a gazdagok" szlogennel? Ezt már hallottuk rákositól 47-ben. (meg sokan másoktól) Ennél szélsőségesebb mondatot nehéz lenne kitalálni.
" A baloldal összegyűjti mindazokat, akik természet adta nyomorúságukat a társadalomra fogják"
Hogy a fasizmust miért hoztad ide azt nem igazán értem. Ez csak arra jó, hogy a témát eltereld. Attól, hogy a fasizmus rossz, a demokratikus szocializmus - kommunizmus nem lesz jobb.
De nem is ragozom tovább, mert nem fogjuk meggyőzni egymást. Egy idézet még a szabadság és egyenlőség kapcsolatáról.
„Az emberek különböző képességekkel születnek. Ha szabadok nem egyenlőek. Ha viszont egyenlőek akkor nem szabadok.” (Alekszandr Szolzsenyicin)