halálos közellenség 1-2
jó film(ek), sokadjára is
örülök h ezt ajánlottam (ajánlottuk), ahogy nézem az eddigi pár értékelést a többségnek tetszett. reméltem, hogy így is lesz, máskülönben nem mertem volna beajánlani (főleg a hossza miatt). klasszikus európai, francia film, semmi okádék halivúdi moslék nincs benne, úgyhogy az már eleve pár plusz pont. próbálok gondolkodni, hogy láttam-e már más, európai gengszterfilmet önéletrajzi formában, nem igazán emlékszem ilyenre, úgyhogy lényegében ez is egy plusz. igazából az a durva, hogy mesrine figurája nem is egy klasszikus gengszter típus, hisz nincs benne semmi szervezett bűnözésben, ő inkább ilyen magányosban verető csibész/betyár/gazember
, akinek az élet élvezete mindenek felett áll, és le*zarja az összes társadalmi szerepet/elvárást/normát. mint a legtöbb életrajzi filmet, lényegében ezt is egy szereplőnek kell a hátán vinnie, amit cassel meg is old. imádom a palit, nagyon-nagyon jó (és erősen alulértékelt) színésznek tartom, mesrine szerepét meg mintha ráírták volna, félelmetes jól tolta. ha valamibe bele akarok kötni a film kapcsán, három (elenyésző) dolog: 1. szerintem is sok a 2x2 óra, bár tudjuk, hogy az életrajzi filmek mindig hosszúak, egy bő 3 óra bőven elég lett volna a történethez. 2. amit talán nmate írt, hogy a sztori végével kezdődik a film. mindig gutaütést kapok az olyan filmektől ahol az elején ellövik a poént, aztán úgy indítanak, hogy "X évvel/nappal/órával korábban".... sosem értettem, miért jó ez... 3. néha kicsit tényleg túl sokat ugrálnak az időben, X évek simán kimaradnak, de nem érzem annyira gáznak, hogy ez miatt lehúzzam a filmet.
szóval jó film, van benne minden, suna, alkohol, erőszak, csibészség, szökés, gyilkolászás, romatika, minden ami kell.
együtt pontozok
9/10