Most abba nem megyek bele, hogy az egyéni elismerések mikor mennyire voltak jogosak, nem is erről szól a dolog.
Ne is mondd... 11 évesen néztem a döntőt és olyan gyűlölet volt bennem iránta, hogy nem igaz...gyűlöltem zidane-t, amikor verte a braziljaimat
Aztán persze Madridban már megszerettem, meg mindentől függetlenül, amikor felfogtam aggyal pár év múlva, hogy mekkora tanár, akkor már örültem neki, hogy egyáltalán láthatom játszani (pl. ilyet Xavival kapcsolatban soha nem éreztem, és nem azért mert Barcás - egyszerűen nekem egy nagyon jó játékos és pont).
Pl. ugye 'Dinhot a Real-butításai ellenére is mindig elismertem, sőt szerettem (persze eleve külföldi válogatottak közül a braziloknak szorítok "ovis" korom óta). Meg képességei alapján Őt is a legnagyobbak közé sorolnám. Pedig Barcás korszakában volt a csúcson.