Re: Mozi, filmek
Elküldve: 2013. november 29., péntek 14:37
39 lépcsőfok (1935)
A héten volt alkalmam megtekinteni a Pécsi Nemzeti Színházban a 39 lépcsőfok című színdarabot, mely Charles Bennett novellája alapján készült, és melyet Alfred Hitchcock is megfilmesített az 1935-ös évben. A színpadi előadás ugyan megtartotta a thriller elemeket is, de összességében felülkerekedett rajta a humor, és egy rendkívül pofás komédia lett belőle.
Spoiler következik, olvasáshoz jelöld ki a szöveget!Richard Hannay a Londonban tartózkodó kanadai férfi egy előadáson ismerkedik össze egy bizonyos Annabella Smith nevezetű nővel. Mint később kiderült a nő, titkos ügynökök elől menekül, ezért megkéri Hannay-t, hogy had aludjon nála az éjjel. Richard belemegy, de reggelre a nőt megölik, és a gyilkosság gyanúja rá száll, s ezért menekülnie kell…
Alfred Hitchcock első olyan thrillerje, amiben az ártatlan embernek, mind a törvény, mind a bűnözők elől menekülnie kell, és a kaland közepette tisztáznia kell magát. A 39 lépcsőfok a rendező karrierjének korai szakaszában jelent meg, de már ekkora felütötte a fejét jó néhány motívum, ami később naggyá tette őt.
A remek story mellé a feszültséget fokozatosan adagolja, aminek a segítségével a tálalás nagyszerűvé válik, és nem is gondolná az ember, hogy majd’ 80 év után is remek szórakozást tud nyújtani ez a film. Néhol bár kezdetlegesnek, és gagyinak tűnik, de összességében teljesen rendben van a film, és hála az itt-ott belecsempészett poénoknak, illetve a csipetnyi romantikának, tényleg egy rossz szavunk se lehet.
A színházi előadással összehasonlítva, ki lehet jelenti, hogy mind a kettő (film és színpadi előadás) külön-külön is megállják a helyüket. Ugyanakkor, ha valaki látta a TV-ben, illetve színházban is a 39 lépcsőfokot, az szerencsés, hiszen – véleményem szerint – kiegészítik egymást az előadások, és jó hatással vannak egymásra.
A filmben főszerepet játszó Robert Donat – aki amúgy Oscar-díjat is nyert néhány évvel később – nagyszerűen formálja meg az ártatlan Richard Hannay-t, és bizony sok pluszt ad az alkotáshoz.
Végezetül még annyit írnék, hogy Alfred Hitchcock nagyságát a 39 lépcsőfok után sem lehet megkérdőjelezni, és a ’35-ös évben megalkotott egy olyan nagyszerű filmet, ami fellendítette a brit filmgyártást, és jó példaként szolgált a később krimi/thriller filmeknek. Aki teheti az üljön neki, mert megéri, és amúgy sem hosszú a film. 7,5/10
Percy Jackson – Szörnyek tengere
Rick Riordan gyerekregénye, a Percky Jackson könyv-sorozat a 2010-es évben megkapta első filmes adaptációját, ám sem a kritikusok körében, sem pedig a pénztáraknál nem alkotott maradandót. Ugyanakkor nem lehetett azt mondani rá, hogy rossz, HA azt vesszük figyelembe, hogy melyik korosztálynak készültek. 12-14 éves kor alatt nagyon is jó szórakozást nyújthatott a film, de az említett kor felett már nem nagyon, a folytatás meg pláne nem…
Spoiler következik, olvasáshoz jelöld ki a szöveget!Percy Jacksonék táborában sosincs nyugalom. Egy nap azonban a vártnál nagyobb galiba üti fel a fejét, hiszen Hermész fia csatlósokat gyűjt, hogy megszerezzék az Aranygyapjút, aminek a segítségével leigázzák az Olümposzt…
Az első rész rendezője, Chris Colombus otthagyta a stábot, és sajnos magával vitte mindazon elemeket, amivel egy kicsit is mesebeli, és bájos lesz egy alkotás. Thor Freudenthal nagyon kevésnek bizonyult, mert bár nem ismerem a könyveket, és nem tudom, hogy abban, hogyan bővítik az univerzumot, és hogyan írják meg a karaktereket, de itt a filmben szinte semmi értékelhetőt nem kapunk a Percy Jackson világból. Nulla fantázia, nulla mélység, nulla varázs jellemzi az egész Szörnyek tengerét. És ezzel az a baj, hogy hiába készült gyerekeknek a film, véleményem szerint még nekik sem lesz felhőtlen szórakozás.
Erre ráadásul még egy lapáttal rátesz a kifejezetten gagyi látvány is, ami bizony 2013-ban nem elfogadott, főleg ha közel 100 milliós büdzséje van egy filmnek. Ám ez még mindig elnézhető lett volna (talán…), ha a végjátékot ütősre készítik. Ez sajnos nem történt meg, mert kaptunk egy erőltetett semmitérő harcot. Ugyebár Kronosz fedte fel a fejét, de szerencsétlennek nagyobb volt a füstje, mint a lángja, és igazából az egész karaktere egy oltári nagy poén. Beállították, mint valami nagy és erős főgonosz, aztán annyi ellenállást tanúsított, mint egy marék lepke.
A film tehát érthető módon bukott meg ismét a pénztáraknál, és bizony ez a folytatás nagyon, de nagyon gyenge lett. Mind karakter szinten, mind történetileg, mind a mondanivaló tekintetében. Olcsó poénokat és igénytelen fantasy világot kaptunk, és ennek tudatában bátran jelentem ki, hogy nem érdemes megtekinteni a Szörnyek tengerét, még a kicsiknek sem. 3,5/10
A héten volt alkalmam megtekinteni a Pécsi Nemzeti Színházban a 39 lépcsőfok című színdarabot, mely Charles Bennett novellája alapján készült, és melyet Alfred Hitchcock is megfilmesített az 1935-ös évben. A színpadi előadás ugyan megtartotta a thriller elemeket is, de összességében felülkerekedett rajta a humor, és egy rendkívül pofás komédia lett belőle.
Spoiler következik, olvasáshoz jelöld ki a szöveget!Richard Hannay a Londonban tartózkodó kanadai férfi egy előadáson ismerkedik össze egy bizonyos Annabella Smith nevezetű nővel. Mint később kiderült a nő, titkos ügynökök elől menekül, ezért megkéri Hannay-t, hogy had aludjon nála az éjjel. Richard belemegy, de reggelre a nőt megölik, és a gyilkosság gyanúja rá száll, s ezért menekülnie kell…
Alfred Hitchcock első olyan thrillerje, amiben az ártatlan embernek, mind a törvény, mind a bűnözők elől menekülnie kell, és a kaland közepette tisztáznia kell magát. A 39 lépcsőfok a rendező karrierjének korai szakaszában jelent meg, de már ekkora felütötte a fejét jó néhány motívum, ami később naggyá tette őt.
A remek story mellé a feszültséget fokozatosan adagolja, aminek a segítségével a tálalás nagyszerűvé válik, és nem is gondolná az ember, hogy majd’ 80 év után is remek szórakozást tud nyújtani ez a film. Néhol bár kezdetlegesnek, és gagyinak tűnik, de összességében teljesen rendben van a film, és hála az itt-ott belecsempészett poénoknak, illetve a csipetnyi romantikának, tényleg egy rossz szavunk se lehet.
A színházi előadással összehasonlítva, ki lehet jelenti, hogy mind a kettő (film és színpadi előadás) külön-külön is megállják a helyüket. Ugyanakkor, ha valaki látta a TV-ben, illetve színházban is a 39 lépcsőfokot, az szerencsés, hiszen – véleményem szerint – kiegészítik egymást az előadások, és jó hatással vannak egymásra.
A filmben főszerepet játszó Robert Donat – aki amúgy Oscar-díjat is nyert néhány évvel később – nagyszerűen formálja meg az ártatlan Richard Hannay-t, és bizony sok pluszt ad az alkotáshoz.
Végezetül még annyit írnék, hogy Alfred Hitchcock nagyságát a 39 lépcsőfok után sem lehet megkérdőjelezni, és a ’35-ös évben megalkotott egy olyan nagyszerű filmet, ami fellendítette a brit filmgyártást, és jó példaként szolgált a később krimi/thriller filmeknek. Aki teheti az üljön neki, mert megéri, és amúgy sem hosszú a film. 7,5/10
Percy Jackson – Szörnyek tengere
Rick Riordan gyerekregénye, a Percky Jackson könyv-sorozat a 2010-es évben megkapta első filmes adaptációját, ám sem a kritikusok körében, sem pedig a pénztáraknál nem alkotott maradandót. Ugyanakkor nem lehetett azt mondani rá, hogy rossz, HA azt vesszük figyelembe, hogy melyik korosztálynak készültek. 12-14 éves kor alatt nagyon is jó szórakozást nyújthatott a film, de az említett kor felett már nem nagyon, a folytatás meg pláne nem…
Spoiler következik, olvasáshoz jelöld ki a szöveget!Percy Jacksonék táborában sosincs nyugalom. Egy nap azonban a vártnál nagyobb galiba üti fel a fejét, hiszen Hermész fia csatlósokat gyűjt, hogy megszerezzék az Aranygyapjút, aminek a segítségével leigázzák az Olümposzt…
Az első rész rendezője, Chris Colombus otthagyta a stábot, és sajnos magával vitte mindazon elemeket, amivel egy kicsit is mesebeli, és bájos lesz egy alkotás. Thor Freudenthal nagyon kevésnek bizonyult, mert bár nem ismerem a könyveket, és nem tudom, hogy abban, hogyan bővítik az univerzumot, és hogyan írják meg a karaktereket, de itt a filmben szinte semmi értékelhetőt nem kapunk a Percy Jackson világból. Nulla fantázia, nulla mélység, nulla varázs jellemzi az egész Szörnyek tengerét. És ezzel az a baj, hogy hiába készült gyerekeknek a film, véleményem szerint még nekik sem lesz felhőtlen szórakozás.
Erre ráadásul még egy lapáttal rátesz a kifejezetten gagyi látvány is, ami bizony 2013-ban nem elfogadott, főleg ha közel 100 milliós büdzséje van egy filmnek. Ám ez még mindig elnézhető lett volna (talán…), ha a végjátékot ütősre készítik. Ez sajnos nem történt meg, mert kaptunk egy erőltetett semmitérő harcot. Ugyebár Kronosz fedte fel a fejét, de szerencsétlennek nagyobb volt a füstje, mint a lángja, és igazából az egész karaktere egy oltári nagy poén. Beállították, mint valami nagy és erős főgonosz, aztán annyi ellenállást tanúsított, mint egy marék lepke.
A film tehát érthető módon bukott meg ismét a pénztáraknál, és bizony ez a folytatás nagyon, de nagyon gyenge lett. Mind karakter szinten, mind történetileg, mind a mondanivaló tekintetében. Olcsó poénokat és igénytelen fantasy világot kaptunk, és ennek tudatában bátran jelentem ki, hogy nem érdemes megtekinteni a Szörnyek tengerét, még a kicsiknek sem. 3,5/10
Meg a Dogmát. 
Depp tényleg a legnagyobb színész, del Toro barátunk meg egészen felismerhetetlen. Pókember is megjelenik, mint egy tünde 
A félemnek és reszketésnek vége.
)