Akkor pótolnám az értékeléseket:
Yelawolf - Trunk Muzik 0-60
Őőőőő, hát.. Most már igazából nem is emlékszem rá. Egyáltalán nem fogott meg, nem maradt meg bennem, nem fekszik az ilyen stílus... Fingom nincs mi volt igazából, csak körvonalakban dereng, hogy milyen lehetett, nem tudok róla többet írni, sajnálom. Ez nem.
3,5/10
Copy Con - A nép hangja
Ez viszont már más! Írtam, hogy szerintem ezen többen meg fognak lepődni. De szeretem Copy con-t. És amiért elég mérges is vagyok, hogy pont gondolkoztam azon, hogy nagy meglepetésre bedobom őt, mint ajánlás, szerintem senki nem nézte volna ki tőlem ezt. Régebben azt említettem, hogy szeretem a reggae-t. Sok reggae-s száma van, viszont van sok, ami inkább átmegy rappelésbe. De valahogy még ez is tetszik. Lehet, hogy elfogultság, lehet, hogy valami más, de bejön azon stílusú számai is. Tordas volt az első száma, amit hallottam tőle, és azt egyszerűen imádom. Utána hallgattam többet, és "jééé, ez nem is rossz" feelingje volt. A rappes beütés ellenére is szeretem az énekhangját, néhány kivételtől eltekintve a zenei alapokkal sincs bajom. Persze vannak nem bejövős számai is. Nem néztem utána, de barátnőm említette (ő is szereti egyébként), hogy 4, vagy hány énekhangon képes énekelni. Én eddig mondjuk csak hármat tudtam megkülönböztetni, de tisztelem érte, mert mindegyiken igazán jól nyomja. Aztán ami még különösen jó benne, hogy van eszmei értéke (persze itt is vannak kivételek), annak amit át akar nekünk adni, amit meg akar énekelni. Van egy erős elve, elképzelése, amiben sziklaszilárdul hisz, és ennek többször hangot ad, és ez az egész Babilon metafora eléggé bejön nekem. Eddig az egyetlen magyar a hasonló műfajokban, aki tetszik.
8,5/10
És akkor a mostaniak:
Pokolgép - Tűlélő
És itt lettem kurva ideges. Ne vedd magadra. Szóval előző körben ellehetetlenítenek egy ajánlást, és erre fel mégegyszer keresztbetettek
Szóval ugye Pokolgépet már ajánlottam a Kalapács időszakból, és az volt a célom, hogy a Rudán Jóskát is bemutatnám nektek, és a laza 20 évéből kiragadta volna egyet. Nem kizárt, hogy megteszem még egy másik albummal, ugyanis amit ajánlani akartam, az nem ez lett volna. Szeretnék majd írni bővebben erről, de úgy gondolom azt nem értékelés, hanem inkább ajánlás formában illene megtennem. Szóval nem kizárt, hogy lesz még. Akkor az albumról. Ugye alapjáraton zúzósabb a Kalapács albumainál. Legalább ugyanannyira szeretem ezeket is, köztük ezt is. Rögtön két elég kemény számmal nyit, legfőbb mondandója leginkább a szabadságról szól mindkettőnek. És elég erősen jelen van a szenvedés is. Két különböző metaforában tálalva. Nekem az utóbbi a dallamvilága miatt, előbbi pedig inkább a szövege miatt jön be. Az elveszett percek, kicsit talán lazább, de még mindig zúzós, kicsit melankolikusabb, elég sötét, de szintén faszás dallamvilággal rendelkezik, főleg a refrén. Hát a Szívedből tisztán-ra nem igazán tudok jól írni, az inkább leginkább egy elmegy kategória. A túlsó part: ha jól tudom egyetlen (javítsatok ki) szám, amit Kukovecz énekel. Az apja halálának alkalmából, apjának tisztelgésül írta. Szívszorítóra sikerült. Túlélő: No az egyik kedvenc Rudán Joe számom. Nagyan szeretetem. A dinamikája, a hangszerelése, a gitár riffek, szólók, az ének, a dallamvilág. Durván jóra van összerakva. Na és a szöveg is üt. A dolgozik a vérben pedig lefesti, hogy a szar idők ellenére mégis mi hajtja őket tovább, majd aztán arról énekelnek, hogy ez a szar helyzet, amiről eddig énekeltek, egész pontosan mi is (Sza-rock rá). Vége felé egyik másik kedvencem az albumról, egy igazán lassú, és szomorú szám is bekerült (Mindörökké). Még ártatlanul-t egy rock himnusznak szánták. A fogadtatása úgy tudom nem túl jó, mondván nincs bent elég átütő erő. Ez valóban hiányzik belőle, de nagyon szeretem ezt a számom, és szerintem alul van értékelve. Ide tartozom valóban jobb lenne eredetibe, ég és föld a különbség, szerintem hétvégén fel is töltöm youtube-ra. Nagyon jó lezárásra sikerült. Megható a szöveg, keverve a lassú, és zúzósabb elemeket, jól összerakták. Van bent egy kölcsönvett metafora Kalapácsos időszakból: Tépett madár. Nem igazán sikerült megfejtenem mit akar jelenteni. Végén megjelenik Kukovecz kislányának az iskolás énekkara, majd a végén a kislány énekli a szólót.
Igazán sötét, borús, borongós album. Fájdalom, szenvedés mint fő mondanivaló jelentkezik, de ezek átvészelhetőek. Gyakorlatilag elég sok rosszról énekelnek, ami az országot, a világot, és az emberiséget jellemzi. A borító is nagyon el van találva, nagyon kifejező. Egy pillantást vessetek rá mindenképp. Jól lett összerakva az album, néhol talán egysíkú, néhol nem elég ütős, de én eléggé szeretem, bár nem gondolom a legjobbak közé.
9,5/10
Metallica - The Black Album
Egyik talán legjobb/legismertebb albumuk. Nagyon jól sikerült, tele kitűnő számokkal, talán a legjobbakkal. Nem tudom, amúgy, hogy is van ez, de nagyon szeretem Metallica számait, de mégsem tudott megfogni a banda igazán, nincs úgy, hogy na most metallicát akarok hallgatni, és hogy hú de nagyon szeretném a számait, pedig azok mégis istenkirályak. Nem értem. Mert tényleg nagyon jó. Valami, valami miatt hiányzik nekem belőlük, de csak a jó ég tudja mi.
Épp ezért nem tudok ennél többet adni:
9/10
Sok újdonsággal nem szolgált számomra a kör, de ezt egyáltalán nem bánom, mert cserébe nagyon élveztem ezt a két ajánlást. Jó volt. Köszi.
Alapesetben adnék rá egy 7,5-et, de az Unforgiven és a Nothing Else Matters felhúzza egy fél ponttal. Tudom, pont ez a két szám az a korongról, ami iszonyat mainstream, de ez esetben talán nem véletlenül, mert tényleg elképesztő mindkettő. Szóval...
)