Több ezer madridista társaságában követtem végig a meccset és csakúgy, mint két évvel ezelőtt, úgy az idei meccsélmény, és hangulat is életem egyik legjobb meccsnézős élményei közé kerül. Csakúgy potyogtak Ronaldo tizenegyese után a könnyeim. Valamiért azt gondoltam, hogy a tizikkel elbukja a meccset, az általam fejben gyengének tartott társaság, de pont most jött ki mindenkinek a lépés, hihetetlen volt!
Ami a meccset illeti... jól kezdtünk, de aztán a gól után nagyon feljött az Atletico, végül már ők birtokolták többet labdát és kilométerekben is többet futottak a játékosok. Zidane a Kroos cserével mellé nyúlt. és a második félidőben inkább a az Atletico játszotta azt, amit nekünk kellett volna. Carrascoval pedig egyáltalán nem bírtunk. Aki nagyon gyenge volt, az nálam Benzema, két helyzetével lazán eldönthette volna. Pepe sem volt mindig a helyzet magaslatán és olykori színészkedéseiből is biztos vicces memeket fognak csinálni. Carvajalt sajnáltam, Danilo érezhetően más szint volt tegnap a beállása után. Aki viszont kiemelkedett a teljesítményével, az egyértelműen Sergio Ramos. Hibátlan. Tanári. Csapatkapitányhoz méltóan vezette és motiválta a csapatot. Aki még nagyon jó volt az Bale, aki igazi vadlóként tette, vette a dolgát, és olyan szabadosan rohangált a játékosok között, mint a fénykorában lévő CR. Kroost is kiemelném, nagy meccset hozott le, a cseréje számomra indokolatlan.
Lehet, hogy kemény éven vagyunk túl csapatszinten és azt is állítom, hogy nem ez a legjobb Real Madrid, de mindezt leszarom, mert ott van a 11. BL, amiről pl az olyan játékosok klubjai, mint pl Pique és D. Alves csak álmodni fognak.
Ah igen és egy slusszpoén a végére: Köszönöm Pique, hogy a fiadat egy olyan városról nevezted el, ahol a legnagyobb rivális BL címet tudott nyerni.
Óriási, fejben mit bírtak a srácok a tizenegyeseknél, ennyire higgadt büntetőzést én még nem láttam. Juanfran meg igazi madridista, pacsi neki is. Még most sem hiszem el. Köszönöm a fiúknak 
