Madridom.hu

ericco írta:Európai Szuperkupát hozni kell, ha lehet minél nagyobb arányú győzelemmel. Mourinho is kapja meg a magáét Igaz, a Chelseajét egyszer elpicsázta a cseresorunk, de az barátságos meccs volt.

A MANU-t már csak presztízs miatt is verni kell, az még egy jó buláj lesz kezdésnek, örülök nekik!

Európai Szuperkupát hozni kell, ha lehet minél nagyobb arányú győzelemmel. Mourinho is kapja meg a magáét Igaz, a Chelseajét egyszer elpicsázta a cseresorunk, de az barátságos meccs volt.

Én még mindig nem tértem magamhoz, elképesztő volt az egész,köpni nyelni nem tud senki csak hebegnek habognak...bayernesek elmormognak 1-1 kassait, juvésok romokban,matracosok is,már az a pár darab a világon.Barszának meg nem maradt más,minthogy a messi CR dolgon vergődjenek tök reménytelenül....ejj de szép is ez.

Nem tudom mi lesz jövőre.A klub vb-t meg az eu szuperkupát hozni kell,ott se volt még címvédés,spanyol szuperkupa nem igazán vonz.

Aztán tavasszal meg védjük meg a bajnokságot,bl-ben meg lesz ami lesz.

De azért számításba veszem a jóllakottságot meg a nagy arcot,arra még mindig hajlamos ez a keret.

Nekem az 1999/2000-es BL elődöntő volt a fordulópont. Egy ideig még a Barcát is követtem, de az hamar véget ért.
Tagadhatatlan, hogy a minden évben galaktikus jön is rohadtul tetszett. Meg egyszerűen nem volt kérdés, hogy ez az igazi foci, ami engem érdekel.
A kezdetekkor nem volt otthon netünk és a könyvtárba jártam be hírekért, 10 perc volt amire betöltött a hivatalos oldal

Realista24 írta:Adom. 97-98-As bl döntő. Ott kezdődött a szerelem.

Jaja. Addig is bírtam a Realt, de még 10 éves sem voltam, szóval volt másik 4-5 kedvenc csapatom is Viszont a 7. után már csak a Madrid

Azert azt jo olvasni, h vannak paran akik mar eleg oreg rokak.

H.E.H.E. írta:

ti nem tartotok attól, hogy korszakos csapatként a Realnak úgymond nagyságrendekkel több divatszurkolója lesz, mint eddig bármikor.

nem.
azokat már elvitte hungarokatalónia.
na meg minden értelmes sportboltban csak akkor lehet realmezt venni, ha előtte kitölt az ember egy iq-tesztet.

Most hülyén fog hangzani, de köztetek van-e olyan, aki annak idején divatszurkolóként kezdte,

az itteni idióták 90%-a így indult, csak én vagyok helikopter.

Adom. 97-98-As bl döntő. Ott kezdődött a szerelem.

inferno írta:Sziasztok!

Konkrétan arra, hogy ti nem tartotok attól, hogy korszakos csapatként a Realnak úgymond nagyságrendekkel több divatszurkolója lesz, mint eddig bármikor. A Barca példáját hozhatnám fel 2009-ből, amióta a csapat sokkal nagyobb brand lett, mint előtte a trófeaínséges időszakokban.

Divatok voltak, vannak, lesznek. Amikor Cristiano ide igazolt akkor az volt, hogy az összes Cristiano imádó most Real Madrid drukker lesz. A fórumon (még az előzőn) meg is jelenteke szép számmal, de mint minden ez is lecsendesedik. Viszont, mint írták előttem, nagyon sokan, a többség, így lesz szurkoló, mert megtetszik neki az egyik játékos játéka, a stílusa, az edző, vagy bármi és akkor azzal a klubbal fog szimpatizálni. De az olyan divatdrukkereket nem szeretem, akik csak azért kezdenek el szurkolni egy csapatnak, mert sikeres épp, és amikor már nem átmegy egy másik csapathoz, amelyik sikeresebb. Ilyenek is vannak lesznek. De ez a klub értéket képvisel, külön magatartás, nem hiába Királyi Gárda. És íme a válasz a következő kérdésedre.

Arra különösen kíváncsi lennék, hogy ti mióta és miért kezdtetek el szurkolni a királyi gárdának? Egyáltalán hogy lehet egy olyan csapatnak abban a tudatban szurkolni, hogy szinte mindig a legnagyobb esélyese minden sorozatnak? Most hülyén fog hangzani, de köztetek van-e olyan, aki annak idején divatszurkolóként kezdte, de az évek során érzelmileg annyira a klubhoz lett kötve, hogy egy újabb (ami elég ritka, de 2008-2011 között annak volt mondható) sikertelen széria esetén is maximálisan kitartana a csapat mellett?

Erre azt szoktam válaszolni, egyszerű az ízlésem, mindenből a legjobbat szeretem. Ha veszel egy autót se azzal fogsz foglalkozni, hogy hát csak nem veszem meg a legjobbat, mert az összes haver autóját lenyomom vele és inkább egy kisebb teljesítményűt veszek. Ez minden téren így van. Most oké ugyanúgy lehet drukkolni egy Betisnek is, de akkor bele kell törődni, hogy sosem fogsz győzni. Szerintem nem divatdrukkerség ilyen nagy volumenű klubnak szurkolni. Én Iker Casillas miatt lettem szurkoló, ő volt az, aki miatt madridista lettem. 10 Éves voltam, amikor az iskolában elkezdtünk focizni versenyszinten és hát kapus lettem. Úgy gondoltam kell egy példakép ahhoz, hogy jól tudjak védeni és lebegjem a szemem előtt valami, ha esetleg 7-est adtak ellenünk. Így mivel addig nem igen szurkoltam egy csapatnak se, csak követtem a futball világát, és volt néhány jelöltem akit úgymond kiválasztottam magamnak (Kahn, Lehmann, Casillas, Buffon, Cech, Dida ) és addig- addig néztem őket, míg Casillas magával ragadott, és elkezdtem követni, minden meccsen nézni, később már engem is úgy hívtak a csapatban, CASILLLLLASSS, , és Iker Casillas mellett a Real Madrid is megtetszett, Zizou, Beckham, Ronaldo9, Figo, Carlos. AZ Iker rajongásomból Real Madrid rajongásom lett, és hát bár eleinte nehéz volt, és a 2007-es bajnoki győzelmünkig sokszor meginogtam, hogy mi miért nem nyerünk, miért esünk ki folyton a BL-ből, de kitartottam és nagyon- nagyon örülök neki, hogy gyerekfejjel is kitartottam. Mert egy olyat kaptam az elmúlt években, amire érdemes várni, kicsit soká tartott és átmentünk hidegen- melegen, de 2009-től csak felfele indultunk a gödörből. Egy csapatnak szurkolni annyit jelent, hogy jóban és rosszban mellette kell állni, ez a csapathűség és csapatszeretet, nekem és még sokan másoknak a Real Madrid sokkal többet jelent, mint egy futballcsapat.
Emlékszem 2012 április 21-én amikor hosszú idő után sikerült újra elvernünk katalánékat és megalapoztuk a bajnoki címet 17 évesen kiszaladtam a házból kereszttel a kezemben és végig szaladtam az utcánkon...

1

dzsi91 írta:2000es döntővel kezdtem,persze akkor még csak rajongás szinten, az a Raul sprint beleégett a fejembe.Azóta sokmindent megéltem,gyakorlatilag mindent amit szurkoló megélhet.

A divatoktól nem félek,ugyanis ez a klub értékeket tanít ,valósakat.Semmi kamu,semmi cukormáz,nagyképűek vagyunk de tiszteljük az ellenfelet,ha kell kúszunk mászunk egy győzelemért és ha kell keményen odalépünk.

Ha az ember nem valami győkkettő paraszt akkor nem lesz olyan mint a barcás csorda,azok egy óriási hazugságban nőttek fel és most fuldokolnak és kapálóznak ahogy lassan olvad le az egész...semmilyen valós értéket nem kaptak csak egy csodálatos tündér mesét ami belülről rohadt.

1982. Puskás miatt. amit Michel, El Buitre, majd Raul folyamatosan megerősített.

Hát, én a focit egy játékos miatt kezdtem el nézni, nevezetesen Lothar Matthäus miatt, nekem ő volt az első kedvenc, Isten tudja már miért. Sokáig nem volt kifejezetten kedvenc csapatom, egyszerűen csak szerettem nézni a focit, nem láttam, nem érdekelt, nem értettem, nem tudtam a mögöttes dolgokról, csak szerettem nézni ahogy kergetik a lasztit. Legalább annyira szerettem nézni a Barcát mint a Realt, Figo, Rivaldo és Kluivert miatt nem tudtam nem szeretni a Barcát. Az első igazi focis élményem, amit tudatosan végigkövettem és végig izgultam, az a 98-as VB volt, ahol a brazilokért szurkoltam végig, aztán a döntőben egy fiatalember lemosta őket, amitől gecire sirvafakadtam, viszont onnantól meg is volt az abszolút kedvenc játékosom, amikor pedig megérkezett a Real Madridhoz, megszűnt számomra a többi csapat, amit most épp speciel nem bánok ezekben a percekben, megyek is hallgatni ahogy beszél a kopasz

2000es döntővel kezdtem,persze akkor még csak rajongás szinten, az a Raul sprint beleégett a fejembe.Azóta sokmindent megéltem,gyakorlatilag mindent amit szurkoló megélhet.

A divatoktól nem félek,ugyanis ez a klub értékeket tanít ,valósakat.Semmi kamu,semmi cukormáz,nagyképűek vagyunk de tiszteljük az ellenfelet,ha kell kúszunk mászunk egy győzelemért és ha kell keményen odalépünk.

Ha az ember nem valami győkkettő paraszt akkor nem lesz olyan mint a barcás csorda,azok egy óriási hazugságban nőttek fel és most fuldokolnak és kapálóznak ahogy lassan olvad le az egész...semmilyen valós értéket nem kaptak csak egy csodálatos tündér mesét ami belülről rohadt.

Inferno,
én a kétezres évek elején lettem madridista.
Imádtam azt a csapatot, meg a focit amit toltak.
Azóta tart a szenvedély.

Voltak nagyon sikertelen időszakok. Nem is erre a 2008-2011 közötti volt a durva, hanem a 2005-2011ig tartó folyamatos BL cumi a legjobb 16 között.
De ez megedzett minket, úgy vélem, és akik azt az időszakot megélték, mint Real Madrid szimpatizáns (valamint a Barca felemelkedését) azoknak (ergo nekünk, nekem) a legjobb, hiszen rengeteg emlék, élmény, hit, gondolat, ÉRZÉS kevereg bennünk egy nagyobb meccs előtt, vagy egy nagy győzelemkor.

Ez is egy olyan nap.
Ezt a kötődést úgy vélem, már nem lehet elvágni.
És mára nem is azt mondom, hogy én választottam ezt a csapatot, hanem az választott engem.

Gratulálok a Realnak a győzelemhez, annak ellenére, hogy inkább a Juvének drukkoltam, a második félidőben átgázoltak a zebrákon. Azt hiszem, kijelenthetjük, hogy magasan a Bayern volt a legnagyobb kihívás a címvédésig vezető úton, még a mindkét meccsen beszedett emberhátrány ellenére is. Jövőre ugyanitt, remélem lassan vége lesz a nyomasztó spanyol uralomnak, éppen ideje lenne.

Most hülyén fog hangzani, de köztetek van-e olyan, aki annak idején divatszurkolóként kezdte,

Szerintem mindenki így indult.
Látott egy jó meccset vagy szimpatikus lett neki valamiért egy játékos.
Nem hiszem, hogy akárki úgy lett Real drukker, hogy felcsapta az enciklopédiát, és pár óra elemzés után ezt a csapatot választotta .

Én bevallom, hogy a 2002-es BL-döntő volt a vízválasztó számomra. Ekkor 10 évesen kb minden meccset megnéztem, amit csak lehetett. Mondjuk a 98-as VB-re is emlékszek már, de a 2002-ig tartó klubévek, az igazat megvallva nincsenek meg pár kivételtől eltekintve. Visszatérve a 2002-es döntőhöz, azt hiszem így visszatekintve azon a meccsen lettem REAL MADRID szurkoló. Amit ott és akkor Roberto Carlos, Zidane és Casillas művelt az beleégett a tudatomba. Utána már tudatosan szomjaztam a csapat utáni hírekre, infókra. Először még csak a teletexten majd később a neten és könyvekben. Azóta is tart a foci szeretete és a sok meccsnézés, de igazán csak 1 csapatnak tudok szurkolni. Más országokból maximum szimpatikus 1-1 csapat. Szóval nálam 2002 óta más szóba sem jöhet, pedig a családból senki sincs oda a csapatért.
A nehezen megemészthető időszak rendesen megedzett. És pont ezért isteni érzés volt tegnap teli torokból üvölteni a góloknál , na meg a 2 korábbi BL siker alkalmával. Igazából kicsit el is érzékenyültem tegnap, de a Tizediket rendesen megkönnyeztem.

En sem tartok tole.
Tegnap a parkban full telthaz volt, juventus golnal robbant az egesz kozvagohid, a mi goljainknal sokat londok ha 100 ember ugrott fel.
Haverok semlegesek voltak, de azt mondtak vegyek vissza a kiabalasbol mert ebbol igy baj lesz.

Jah igen es amit meg erdemes megjegyezni h ebbol a remgetez emberbol elvetve volt par igazi juves. Tobbi barca bayern meg mittomen milyen kis csapatoknak szurkolnak.

ez velejárója a dolgoknak. a mezket majd megveszik aztán cső.

ti nem tartotok attól, hogy korszakos csapatként a Realnak úgymond nagyságrendekkel több divatszurkolója lesz, mint eddig bármikor.

nem.
azokat már elvitte hungarokatalónia.
na meg minden értelmes sportboltban csak akkor lehet realmezt venni, ha előtte kitölt az ember egy iq-tesztet.

Most hülyén fog hangzani, de köztetek van-e olyan, aki annak idején divatszurkolóként kezdte,

az itteni idióták 90%-a így indult, csak én vagyok helikopter.

Sziasztok!
Először is kívülálló egyetemes futballszurkolóként szeretnék gratulálni minden madridi szimpatizánsnak és a csapatnak a történelmi győzelemért. Sosem gondoltam volna, hogy pont a Real fogja véghezvinni a címvédést azok után, hogy oly sok előzetesen biztos címvédőként predesztinált csapatnak (2008-as MU, Guardiola féle Barca majd az űrfocival BL-t nyerő Bayern) sem sikerült ez a tett. Ugyanakkor lenne egy kissé offtopic jellegű kérdésem - semmi provokatív célzattal - amire mindenképpen kíváncsi lennék. Konkrétan arra, hogy ti nem tartotok attól, hogy korszakos csapatként a Realnak úgymond nagyságrendekkel több divatszurkolója lesz, mint eddig bármikor. A Barca példáját hozhatnám fel 2009-ből, amióta a csapat sokkal nagyobb brand lett, mint előtte a trófeaínséges időszakokban. Ez a fajta hype pedig a Realra hatványozottan igaz lehet főleg, hogy a csapatot elnézve ez még csak a kezdet. Ezután pedig még szélsőségesebb lehet a klub megítélése futball berkekben. Elég csak arra gondolni, hogy a 2015-ös döntővel ellentétben most furcsa módon minden a Juve-ról szólt. Arra különösen kíváncsi lennék, hogy ti mióta és miért kezdtetek el szurkolni a királyi gárdának? Egyáltalán hogy lehet egy olyan csapatnak abban a tudatban szurkolni, hogy szinte mindig a legnagyobb esélyese minden sorozatnak? Most hülyén fog hangzani, de köztetek van-e olyan, aki annak idején divatszurkolóként kezdte, de az évek során érzelmileg annyira a klubhoz lett kötve, hogy egy újabb (ami elég ritka, de 2008-2011 között annak volt mondható) sikertelen széria esetén is maximálisan kitartana a csapat mellett? Remélem nem probléma, hogy itt megkérdezem, de a címvédés által kreált sajtóvisszhang és ez a nagy szenzációőrület most felvetette bennem ezt a gondolatsort.

Steve írta:Ha kérhetek egy dolgot:

Több embertől hetekig/hónapokig hallgattuk a sírást, korai magömlést, mindent csak férfias viselkedést nem.

Legyen már annyi ezekben a fiatal hölgyekben és mondják azt, igen qva voltam.. hónapokig sírtam. Bocsánat és köszönöm, hogy Madridista prosti lehetek..

Ha lehet , akiben gerinc van, tegyék meg!

Eleget hallgattuk s károgást, mocskolódást mi is.Köszi!

Hala Madrid!

Jelen! Én tényleg kurva voltam. Hónapokig sírt a szám, de valljuk be, akkor nehezen volt elképzelhető ez a végkimenetel. Nagyon gyászos volt a csapat, hoztuk a szarabbnál szarabb meccseket, mindenki formán kívül, egyedül az összetartás és az akaraterő hozta a meccsek nagytöbbségét, otthon szenvedve hoztuk az 1-0 2-1-ket, kupából kiestünk Celta ellen... nem voltak túl jó kilátások. De jött a Bayern elleni meccs és nálam minden megváltozott. Azóta szinte biztos voltam a bajnokság és BL győzelemben is. Amit ez a csapat lehozott a tavasszal, ilyet nem láttam még a Real Madridtól, mióta realos vagyok. Ez nagyon különleges volt. Ez a Zidane féle csapat senkihez sem hasonlítható, pedig Ancelottival is BL-t nyertünk, de kanyarban sincs az a csapat ehhez. A Bayern elleni meccs óta magabiztosan ültem le, hogy az aktuális meccset bizony hozni fogjuk. És így volt. Egyedül a barsza ellenit sajnálom, ott csapkodni kellett volna őket. De ezen kívül csillagos 5-ös. Ja és a mixeken is jó sok pénzt hoztak nekem, a foci meg a kosár csapat is. HALA MADRID! HALA ZIDANE!