füst írta:
Tényleg arról beszél, hogy Zelenszkijéknek nem kellett volna elkezdeni védekezni Oroszország ellen.
Hát én ezzel speciel egyet tudok érteni. A megszállás még mindig jobb, mint az értelmetlen ellenállás. Más uralma alatt lehet élni, haladni, fejlődni, akkor is ha lassabban, a nehezített pálya miatt. De a történelem nem áll meg, úgyis adódik lehetőség egy kedvező fordulatra, amivel majd éni lehet, és kell is ha úgy adja ki.
De egy megnyerhetetlen háborút vállalni egyértelműen rossz döntés.Túl sokan halnak bele, túl sokan menekülnek el, túl sok kár keletkezik, amiket kiheverni sokkal nehezebb, mint a másik opció. Hosszú távon, értsd generációkon átívelő tartományból vizsgálva, egyértelműen a megszállás okoz kisebb kárt.
De a legfontosabb, hogy amikor ez a dilemma, akkor már régen rossz úton járunk, mert sorozatos rossz döntések vezetnek el idáig. A jó kormányzás nem ennek a döntéshelyzetnek a megválaszolását jelenti, hanem az elkerülését.
Ha van egy nagyobb és erősebb szomszédos entitás, akkor mindenképp jó viszonyra kell törekedni, akkor is, ha nem igazságos, akkor is ha kedvezőtlen. Mert ez a saját érdek.
Az alternatíva a konfliktus felvállalása, ami a fenti dilemmához vezet, amiből már nem lehet jól kijönni. Hiába van nekem igazam, ha akkora az erőkülönbség a másik javára, hogy úgy összever, hogy úgy maradok.
Azt bátran ki lehet jelenteni, hogy amit az ukránok letesznek az asztalra ebben a háborúban, ahhoz acéltökök kellenek, a helytállásuk jóval erőn felüli, és szerintem nincs Európában olyan nemzet, ami többet tudna mutatni. A leszármazottak hosszú ideig büszkék lehetnek majd, ha van nemzet-összekovácsoló esemény, na ez akkor az.
De mi van a mérleg másik serpenyőjében? Százezres nagyságrendben haltak meg a fronton, és legalább ugyanennyien nyomorodtak meg, akik életük végéig ellátásra szorulnak. Milliók mentek el akik máshol folytatják életüket. Az ipar lenullázva, a keleti részen a mezőgazdaság lenullázva, termőföldek használhatatlanok lettek a harci tevékenységek miatt. Az energiatermelés bezuhant, az infrastruktúra folyamatosan pusztul. A földben heverő ásványi kincsek túlnyomó többsége pont azokban a megyékben hevernek, amik már orosz megszállás alatt állnak. Az állam alapműködése csak külföldi hitelekből fenntartható, az ország olyan adósságba keveredett, amit évtizedekig nem hever ki majd ki a béke után. Ki fogja feltámasztani Ukrajnát?
Hősiesek az ukránok, de az ár amit fizetnek cserébe, az észszerűtlenül magas.
Az 56-os magyar forradalom azért nagyon más volt, de erről már csak röviden írok; a nemzetünk büszke lehet rá, a lakosság nagy bátorságot mutatott, de állami szintű ellenállás nem igazán volt. Azt nem mondom, hogy a magyar honvédség szégyenfoltja, de azt igen, hogy a füle botját se mozgatta, se A-t, se B-t nem tudott mondani. Ugye Nagy Imre történelmi hazugsága az volt, amikor a rádiós beszédében kijelentette, hogy csapataink harcban állnak. Olajat is öntött a lakosság tettvágyának tüzére, hogy ezeknek a nem létező csapatoknak segítsenek, sok fiatal halt ebbe bele hősként. büszkék vagyunk rájuk, csak jobban örülnénk, ha ez a sok fiatal leélhette volna az életét.