Igazi derby volt. Erre számítottam, simán benne volt a meccsben az X. Az Atletico rápihenhetett a meccsre, mi sem csak lazán a csuklónkból ráztuk ki a szerdai eredményt. Egy kis szerencsével nyerhettünk volna, de ugyanúgy benne volt a meccsben a 0 pont is.
Ami a játékot illeti, az első félidő második fele borzalmas volt, ott látszott igazán, hogy mennyivel frissebbek, kipihentebbek az ellenfél játékosai. Mindig mindenhol ott voltak hamarább, szinte az összes passzt lefülelték. Pozitívum, hogy egyáltalán fel tudtunk pörögni, bár ehhez az is kellett, hogy picit visszaálljon az Atletico. Ancelotti benézte a kezdőt is, és itt látszott meg igazán, hogy bár Marcelo és Carvajal nem tökéletes megoldások, de messze jobbak, mint Coentrao és Arbeloa. A portugál állandóan esik, ha kell, ha nem. Arbeloa pedig csak Arbeloa. Az előbbiekből egyiket biztosan játszattam volna. Bale, Ronaldo sem tündökölt, de labda nélkül nehéz. A második félidőben játékban felnőttünk az ellenfelünkhöz, többet birtokoltuk a labdát, és a helyzetek is jöttek. A cserék nagyjából rendben voltak, bár Iscot vagy Jesét inkább Bale helyére hoztam volna, Di Maria még nem tűnt fáradtnak. A másik két csere pedig a kezdő korrigálása volt egyértelműen. Lehet, két szélsőhátvéd fog kelleni majd.
Az eredmény hízelgő lehet, az Atma nem hazudtolta meg magát, kemény, alattomos ellenfél volt. Egy-egy véleményes büntető szituáció mindkét oldalon volt.
Akik már egy ideje focit néznek tudják, hogy az ekkora meccsek a leggyakrabban ilyenek, mint ez a mai volt. Ez így volt, és így is lesz