Védtük mi már Európa seggét nem egyszer, 800 éve a tatárokat tartóztattuk fel, 500 éve a török ellen volt szopóágon az ország, nem kicsit. De mi büszke kicsiny nemzet, csak megállítottuk a nagy, terjeszkedő Ottomán Birodalmat. juhhuuu..
"Picit" unalmas a védőbástya szerep.
Ez a magyarok sorsa, kódolva van (volt) a népünkbe az ingyenkegyelem, mert ahonnan mi jöttünk ott a népek nem azért harcoltak hogy eltiporják egymást, hanem azért hogy a másikat maguk fölé emeljék, az emberiesség elvén. Európa nyugati felén, illetve a közel-keleti térségben is, de úgy egyáltalán ahol hasonlóan fejlett kultúra alakult ki, a népek nem ismerik az ingyenkegyelem fogalmát, csak abban látják a fejlődés útját ha a náluk jobbat eltiporják. Na ez az amit a magyarok soha nem csináltak. Csak gondolj bele az eredettörténetekbe... Káin és Ábel, Romulusz és Rémusz... a gyengébb úgy válhatott erőssé, úgy jutott egyről a kettőre, hogy a nálánál jobbat, értékesebbet megölte. A mi eredettörténetünk egészen eltérő... Hunor és Magor legendája nem arról szól hogy a gyengébb megölte az erősebbet, hanem arról hogy a közös célt csak összefogással lehet elérni. Sajnos az ijfeszitő népek közül mostanra csak mi magyarok maradtunk önálló államként, Közép-Ázsiában még él egy-két kisebb népcsoportocska pár tizezres népességgel, de ez már csak hirmondónak elég...
A történelmünk során rengetegszer bizonyitottuk hogy 3 szinttel vagyunk emberségesebbek mint a környező népek közül akármelyik másik. Rengeteg példát lehet irni, csak kettőt-hármat engedjetek meg, próbálok rövid lenni;
Kód:
II. andrás keresztes hadjárata, ami szám szerint az 5. volt. Az első négy totális kudarc volt, ezt is nagyon szivesen leirnám, sok-sok érdekesség van azokban a sztorikban is, de most nem kalandozok. A lényeg hogy totális katasztrófa volt az összes, ezért III. Ince pápa kezdeményezte az 5. hadjáratot. Szóval II. András hadjárata egyetlen célt szolgált;
Európa és a keresztény egyház megcsorbult becsületét visszaállitani. Mert az előző hadjáratok szégyenben gazdag volt, sikerekben szegény, tömeges kivégzésekkel, felkoncolással, gyerekhaddal tarkitva, stb.
II. András zászlót bontott, partraszállt seregével, majd Damaszkus közelében letáborozott. A helyi lakosság fejvesztve menekült, mert féltek a felkoncolástól, de II. András volt az első hóditó, aki nem mészárolt le senkit. El Adil szultán felmérte a helyzetet, és Damaszkuszból ő is menekült, mert nem tartotta elég erősnek sem a várost, sem a seregét a védekezésre. Pedig nem szedett-vetett sereg állt a rendelkezésére, hanem 3 ország hadereje: Egyiptom, Sziria, Mezopotámia.
II. András nagyjából fél évig volt a térségben, mivel nem akadt sereg ami megmérkőzzön vele, ezért hazatért.
Had tegyem hozzá hogy a serege legnagyobb részét haza is hozta, ami addig példanélküli volt, aki odament az ott is hagyta a fogát rendszerint. Na igy viselkedik egy magyar király, felvonult a seregével, láttatta az erejét, erkölcsöt, bátorságot és emberséget mutatott, majd hazajött, számottevő vérengzés nélkül. Az arabok miatta tisztelik és szeretik a magyarokat. Ha egyiptomban-sziriában elkezd az ember a keresztes hadjáratokról beszélni, az emberek zsebében kinyilik a bicska, még 900 év távlatában is. Az egyetlen akiket a mai napig tisztelnek, azok a magyarok. II. András nem pusztitani ment oda, hanem utat mutatni, Akkóban még várat is emeltetett, az akkori korhoz mérten nagyon is korszerűt.
Kód:
Hunyadi János(aki Luxemburgi Zsigmond házasságon kivüli gyermeke, ezáltal anyai ágon még az Árpád-Házhoz is köthető a vére) Támadóhadjárata a törökök ellen. Az akkori világ legerősebb és legszervezettebb seregével szemben inditott támatást, és nem nyilt terepen, ahol kicsit is egyszerűbb lenne a helyzet, hanem a balkáni hegyvidékek között. Mindenki tudja a hadjárat sikeres volt, de egy kicsit gondoljunk bele. Hunyadi János sorra szabaditotta fel a balkáni népeket, szerbeket, albánokat, bolgárokat, stb. A hadjárat nemvárt sikert hozott, Európa majd' összes uralkodója levelet irt, gratulált, ámult, hitetlenkedett egész Európa. Hunyadi János pedig békét kötött. Na de milyet? A törököknek gyakorlatilag ki kellett vonulnia európából, egyetlen kis hidfőállást tarthattak meg, a hóditásuk nagyrészét fel kellett adniuk. És ilyenkor mit tesz egy hóditó? A megszerzett területeket megtartja, országához csatolja, sajátjának nyilvánitja. Ehhez képest mit tett hunyadi János? Nem tartott meg semmit, hazajön a megmaradt seregével, a balkán népei pedig visszanyerték a szabadságukat. Hunyadi Jánosról még annyit hogy joggal lehetett volna magyar király, a magyar nemesek szinte könyörögtek neki. De mégsem tette meg a szükséges lépést, más volt megkoronázva a Szent Koronával, és ezt ő tiszteletben tartotta.
hosszú lett, talán nem kellene többet irnom. Na akkor kifele kanyarodok.
Kár hogy történelemórán nem ezeket tanitják. Ott csak a kudarcokról esik szó, a portyázó (szintiszta hazugság), pogány (mégnagyobb hazugság) magyarokról, akik méltó módon meg lettek büntetve, a tatárjárásról (ami szintén nagyon érdekes sztori, sajnos röhejes hogy mit tanitanak ahhoz képest hogy valójában mi történt) a török hódoltságról, még a honfoglalás is tele van tűzdelve hazugságokkal, konkrétan a dátum, a módja és a körülmények sem igazak. A magyar tudományos akadémia vérlázitóan működik a 19. század óta, semmi magyar és semmi tudományos nincs benne. Egy átlagos könyv a magyar történelemről olyan, hogy az ember életkedve már két oldal után elmegy, és a köny fordul ki az olvasó kezéből. Sajnos okkal van igy, de aki két lépéssel előre tud gondolkozni, az látja is az összefüggést; amelyik népnek nincs stabil múltja, történelme, öröksége, annak a jövője is elveszik.