Akkor pár dolog, kicsit hidegebb fejjel.
A kezdő. Alapvetően az elképzelés nem volt olyan rossz. Rögtön bedobni Suárezt Messi és Neymar mellé, nagyobb labdabirtoklásra és kontrollra való törekvés Xavival (ezt az elképzelést előzetesen erősíthette az is, hogy a Realnál most nem volt igazi védekező középpályás, igazi "ütközőember"), feltolt védővonal, ahol Mascherano kamatoztathatja azt a képességét, hogy nagyon érzi a megelőző szereléseket, baloldalra pedig egy Mathieu, hogy a szögleteknél se legyünk teljesen elveszve.
Az első 25-30 perc egész tűrhető volt. A gólunk gyönyörű volt (durva, hogy Neymar helyzetkihasználása mennyit javult a tavalyi szezonhoz képest), és utána is többé-kevésbé irányítani tudtunk, voltak mozgások elöl, egész gyorsan ment a támadásépítés, volt elképzelés a játékunkban. Más kérdés, hogy hátul akadtak problémák Alves oldaláról annyi labdát adhattak be Marcelóék, amennyit nem szégyelltek...
Aztán feljavult a Real, és mi ezzel párhuzamosan belementünk az adok-kapokba, a rohanós, gyors fociba, ami szépen lassan felőrölt minket, és nagyon hamar elfáradtunk, gondolok itt főleg a középpályás-trióra. Nem véletlen, hogy Xavi helyett jött is Rakitic, illetve hogy szegény Iniestának is begörcsölt a lába. Nem ehhez vagyunk szokva, ennek a középpályás-hármasnak nem az az erőssége, hogy rengeteget tud futni és védekezésben átlagon felülit képes nyújtani. Éppen ezért utólag úgy gondolom, hogy jobb döntés lett volna Rakiticet kezdetni Xavi helyett.
Végül a bekapott gólok után minden mindegy alapon mentünk előre, nagyon sok szabad területet hagyva Ronaldóéknak, megköszönhetjük Marceloóéknak, hogy nem lett 5-1 vagy 6-1 a vége (pláne, ha figyelembe vesszük, hogy Benzema korábban két kapufát is lőtt egy támadás alatt).
Nagy tragédia szerintem nem történt, le kell vonni a tanulságokat, van elég, az biztos. Először is el kellene dönteni, hogy mit is akarunk játszani nagycsapatok ellen. Mert az most világosan látszott, hogy ha a letámadást választjuk, akkor nagyon precíz és összehangolt mozgásokat kell végeznünk. Pár éve elég volt a Clásicókon egy gyengébb, nem olyan tudatosan megkomponált, letámadásra emlékeztető mozgás is, és a védők, illetve a középpályások azonnal elkezdték rémülten felvagdalni a labdákat a vakvilágba. Most változott a helyzet, a játékosok minőségének tekintetében sokat javult a Real, főleg a középpályán, ahol olyan intelligens, gyors gondolkodású, technikailag majdhogynem tökéletesen képzett játékosok (Kroos, Modric, Isco) futballoznak (a Khedira- és Lass-féle emberek helyett), akik még elég nehéz szituációkból is különösebb megerőltetés nélkül kihozzák a labdát pár gyors passzal. Ugyanez volt a PSG ellen is, Verratti és Matuidi vezérletével. Lassan dönteni kell, hogy ráállunk-e a letámadásra ezeken a meccseken is (ha igen, akkor elég sokat kell foglalkozni ezekkel a dolgokkal), vagy inkább átengedjük-e a területet az ellenfélnek néha-néha, visszarendeződünk, és megpróbálunk csapatként védekezni.
A Xavi - Busquets - Iniesta hármasnak leáldozott, már egy jó ideje sajnos, ennek ellenére szerintem alapvetően nem volt rossz ötlet Luchótól Xavi kezdetése, mármint az elképzelés jó volt, csak nem az valósult meg végül a pályán, amit szerettünk volna. Az igazi rangadókon mindenképpen szükség lesz Rakiticre, valamint Mascheranóra a középpályán. Ha ők ketten játszanak Iniesta mellett, akkor az eddigiek alapján (bár sajnos nem sokszor játszottunk idén ezzel a hármassal) a Don teljesítménye is feljavul, mert nem kell annyit védekeznie, és koncentrálhat a játékszervezésre. Talán ezzel a hármassal lehet majd megtalálni az egyensúlyt. Busquets kisebb csapatok ellen elég, főleg akkor, ha a horvát is ott van mellette, de nagyobb csapatok ellen önmagában nem sokat ér sajnos. Rakitic - Mascherano - Iniesta, nálam ez lenne az alap, Rafinha (ha végre huzamosabb ideig is egészséges lesz) lehetne Rakitic és/vagy Iniesta első számú cseréje, Xavi pedig ilyen módon "csak" negyedik számú támadó középpályás lenne. Robertót inkább hagyjuk, nagyon kevés ide a srác, pedig anno a B-ben sziporkázott.
Hátul Alvest én nem engedném többet a pálya közelébe a rangadókon, igaz, most védekezésben felülmúlta önmagát, de még így is rengetegszer az ő oldaláról érkezett egy-egy veszélyes madridi beadás. Kipróbálnám Montoyát komolyabb csapatok ellen is, lehet, hogy támadásban elég bizonytalan, de legalább hátul stabilan lehoz egy jó közepes szintet, és Alba gyakrabban mehet fel a támadásokkal. Bár igazából felesleges erről beszélni, úgyis a brazil lesz az alapkezdő idén biztosan, de lehet, hogy még jövőre is... Aztán ott van
Piqué, aki továbbra is hozza az ingadozó játékát, tegnap is volt pár elég szép szerelése és mentése, aztán jött a kezezés. És sajnos hasonló baromságok szinte minden meccsén előfordulnak... Én megpróbálnám egyre többet játszatni a Bartra - Mathieu párost, nem egy világverő duó, de ennél csak jobb lehet. És ott van még Vermaelen is, akit már nagyon várok, bár lehet, hogy idén egy percet sem fog játszani.
Elöl szerintem nem lesz nagy gond, ha összeérik a Messi - Suárez - Neymar hármas. Vannak biztató jelek, Neymar nagyon érzi a kaput, Suárez is tetszett tegnap, az egy dolog, hogy sokáig el volt tűnve, de voltak remek lefordulásai, egyérintős passzai, szerencsére nem lesz analfabéta a játékunkhoz.
Mondjuk az azért aggasztó, hogy Messinek nem ment, talán a kihagyott ziccer törte meg a lelkesedését (mert az elején azért aktívabb volt), nem tudom, mindenesetre a második félidőben elég szürke volt. Illetve nem volt túl jó látni, hogy Iniesta lecserélése után gyakorlatilag annyiból állt a támadójátékunk, hogy Robertóék alibiztek egy kicsit, aztán kidobták a szélre Alvesnek, és jöttek az értelmetlen beadások. Rafinha jól jött volna, sajnos elvileg ő megint összeszedett egy kisebb sérülést, ezért nem volt a keretben.
Szóval szerintem nagy tragédia nem történt, tovább kell lépni, de nem úgy, hogy elfelejtjük ezt a meccset az összes negatívummal együtt, hanem tanulni kell, ebből a meccsből és a PSG elleni vereségből is. Lucho irányába pedig türelemre van szükség, ebben a 3-1-ben ő is benne volt, és igen, benne van a pakliban, hogy nem fog tudni új lendületet adni a csapatnak, de a bizalmat meg kell adni neki.
A Realnak jár az elismerés, Ancelotti remekül készítette fel őket a meccsre és nem taktikázta el magát, a Kroos - Modric páros meg egyszerűen fantasztikus. Szerintem Benzema és Carvajal emelhető még ki a csapatból, utóbbi mondjuk lassan lendült bele, az elején Neymar fölé kerekedett párszor, de utána kiemelkedőt nyújtott, bejátszotta az egész jobbszélt.
Csoki írásával pedig én is egyetértek.
