Na, rövid összefoglaló. Tizenx éve nem voltam meccsen fehérváron, most már tudom, hogy miért nem.
Jegyvétel Vidishopban; nevetséges procedúra. Ki van rakva egy címlista, hogy hol lehet még venni, megkérdeztem, hogy ott tényleg lehet-e jegyet venni, mert az egy ember, egy jegy 10 perc átlag felkúrta az agyam. Válasz; ja, nem, csak itt lehet....oké.
Név, születési adatok kellettek a jegyhez, amit aztán a kutya nem nézett, aztán rájöttem, hogy neten meg kellett volna venni előre, de nyomtatásra már nem lett volna lehetőségem, a kapunál meg persze olyan jegyszkenner van, ahova be kell dugni a jegyet, nem ám sima leolvasó, hogy telóval is be lehessen menni.
Bejutás egyszerű volt és gyors ezt leszámítva. Büfé egy szar, illetve a vidishop kitelepült, ez tök normális. Most mutatták be nemrég az új mezeket, nyomtani kell ezerrel a népnek, amíg van kedvük venni. Barátom akart is venni még a shopban. Ja, ott most még nem lehet kapni....ráadás: a meccs előtt már elfogyott kint a stadionban, 10!! darabot vittek ki összesen
Aztán a második félidőre még tízet. Darabja 15.900, egyébként egész pofás.
A nézőtér semmi extra, MOL tribünön ültünk, ami elvileg a legjobb hely, azt leszámítva, hogy fedett, ugyanolyan volt mint a többi. Az eredményjelző...mikor megláttam, mondom ezt nem hiszem el. Amikor még a Vidiben fociztam, úgy kr.e. 234-ben, már akkor elavult volt, most pedig a szerencsekerék nevű játék jutott eszembe róla, mert egy sorban, több karakter is hiányzott a szavakból, így lehetett találgatni, hogy vajon melyik betű illik oda.
A meccs. Félidőben haza akartam menni, nem viccelek. De ha egyszer elkísértem a barátom, aki évente egyszer van itthon, akkor mondom nem hagyom ott. Még 45 percet csak kibírok gondoltam, de ezek a fiúk megajándékoztak még 30 perccel
Bővebben nem írok róla, aki látta, tudja mi volt, aki meg nem, annak nem lehet átadni ezt a felejthetetlen érzést. (ja, és akkor a meccs végén, nem tudom melyik mitugrász idióta még mutogat ki a szurkolóknak? Mert rúgott egy gólt, közben meg akkora alibi volt, hogy ez a megyei kettőben kevés lett volna.)
Nem túlzás; ha felvettem volna a mezt a félidőben, amit a barátom vett és beállok, senkinek nem tűnt volna fel. Maximum annyi, hogy megkérdezik, ki az aki megpróbál hajtani?
Csak sajnálni tudom azokat az embereket (illetve bizonyos szinten csodálom őket), akiknek ez maradt, illetve ez áll rendelkezésükre, mint szórakozási lehetőség. Én inkább a semmit választanám, mint azt, hogy erre heti szinten elverjek x ezer forintot és x órát.
Tüntettek a meccs közben, kiabáltak, fütyültek, politikát is belecsempésztek a szurkolók, de igazából azt kellett volna, hogy a félidőben feláll mindenki, és hazamegy. Ha kőkemény milliomos lennék, akkor megtettem volna, hogy mindenkinek kifizetem a jegyét, aki hazamegy azonnal.
De hogy jót is írjak; az est fénypontja az a 10-15 walesi drukker volt, akik olyan vonatozást csináltak 15 percenként a szektorukban, hogy sírva röhögött rajtuk mindenki. Nagy formák voltak, oda kellett volna jegyet vennünk
(csak így zárójelben jegyzem meg, hogy állítólag edzőbuktatás van folyamatban, legalábbis ez a terv a vezér játékosok körében. Gondom minden csapat minden héten edzőt buktat...)