Ertem a mondandod, van egy szep romintakaja amit nyilvan erdemes megfogadni.ANDS írta:
Pontosan így van, ahogy mondod. Nagyon kevesen értik a lényeget. Kb. annyi, hogy értékeled azt, amid van, vagy azon bánkódsz, amid nincs.
Ki mikor érzi jobban magát? Ha olyan dolgokon rágódik az ember, amin nem tud változtatni, mert nincs ráhatása, de belelovallja magát,
vagy azzal foglalkozik, ami örömet okoz neki, pl. elmegy egyet sétálni ebben a szép napsütéses időben, február elején, télen. Ajándék ilyenkor ez az idő, 15 fok, napsütés. Lehet keresni az apró örömöket, de nem kötelező. Lehet keresni okot arra, hogy bosszús legyél. Találsz bőven.
Ajánlok Neked egy könyvet:
Douglas Abrams: Az öröm könyve.
A Dalai Láma és Desmond Tutu érsek beszélgetése.
Itt van a könyv mellettem minden nap, karnyújtásnyira.
Tudom, nem szeretsz olvasni. De a lehetőséged megvan rá.
De a mai szep idot is rengetegen nem tudtak elvezni mert hetvegen is dolgozniuk kell hogy kijojjon a lakber es az etel. Ettol fuggetlenul megbecsulik amijuk van, lehet nem is feltetlen vagynak anyagilag tobbre. Sot meg rendben is vannak magukkal. De az idejuk nagy resze valami lelekolo dologgal megy el hogy fedezni tudjak ezeket a minimalis dolgokat. Szerintem egy kicsit visszas ezeknek az embereknek ilyen faek egyszeru dolgokkal jonni hogy becsuld meg amid van, vedd eszre az apro szepsegeket az eletben. Nalam ez az empatia teljes hianya es egy mar-mar megalazo kamumegfejtes. Rengeteg ember tud gyonyorkodni a balaton vizen, de azert kurvara zavarja hogy hetfotol varja a 40 oranyi szar melo.