Bajnokok Ligája történelem
Sorozatunkban bemutatjuk a Real Madrid eddigi tizenkét BEK/BL győzelmének történetét. Íme az első, 1956. júniusából.Az első Bajnokcsapatok Európa-kupája torna résztvevőit a francia L’Équipe hívta meg az alapján, hogy mely klubok rendelkeznek a legnagyobb presztízzsel az európai labdarúgásban. Érdekesség, hogy eredetileg a Chelsea is a meghívottak között volt, őket azonban az angol labdarúgó szövetség (FA) nem engedte el, mondván, hogy ez a torna elvonná figyelmüket az angol bajnokságról – helyüket a lengyel Gwardia Warszawa vette át.
Résztvevő csapatok
Az út Párizsig
A kiírás első mérkőzésére szeptember negyedikén került sor a Sporting Lisbon és a Partizan Belgrade között (3-3), azonban a történelmileg legjelentősebb találkozóra néhány nappal később került sor: Miguel Muñoz és José Hector Rial góljaival 2-0-ra nyert a svájci Servette otthonában a Real Madrid, ezzel pedig kezdetét vette a csapat öt éven át tartó európai dominanciája, és későbbiekben is sikeres BEK/BL történelme.
Mérkőzés
Győzelem
Rúgott gól
Kapott gól
-
Győzelmi ráta
71%
-
1
Servette
7-0 -
2
Partizan Belgrade
4-3 -
3
AC Milan
5-4 -
4
Stade de Reims
4-3
A klub elnöke ekkoriban a legendás Santiago Bernabéu volt. Csapata hétgólos összesített előnnyel, kapott gól nélkül jutott tovább az első fordulón a Servette FC ellen. Negyeddöntős ellenfelük a belgrádi Partizan volt, akik majdnem meg tudták lepni a madridiakat! A párosítás első összecsapásán a Real 4-0-ra nyert hazai pályán, idegenben azonban 3-0-ra kikaptak. Az elődöntőben az AC Milan volt az ellenfél. Az első mérkőzésen az olaszok kikaptak 4-2-re, a Giuseppe Meazza stadionban rendezett visszavágón pedig nyertek 2-1 arányban, ez azonban nem volt elég a döntőbe jutáshoz.
A szezon gólszerzői
A torna gólkirályai fej-fej mellett Alfredo Di Stéfano és Héctor Rial lettek, mindketten öt-öt gólt lőttek a Bajnokcsapatok Európa-kupája sorozat 1955/56-os idényében. Di Stéfano a trófea elnyerése után azt mondta: "Mi csak tettük a dolgunkat". A Reims-ből később Real Madridhoz csatlakozó Raymond Kopa úgy fogalmazott: "Nem tudom, miért van szükségük rám, ez a csapat teljes". A trófeát a csapat kapitánya, Miguel Munoz vette át az UEFA akkori elnökétől, Ebbe Schwartz-tól. A serleg ezzel együtt zsinórban ötször került be később a csapat trófeatermébe.
1956. június 13. Párizs
A finálé
Az AC Milan legyőzése után francia ellenféllel kellett szembenéznie a Real Madridnak a kupáért. A Stade de Reims a skót Hibernian F.C. ellen jutott be a döntőbe, 3-1-s összesítéssel.Real Madrid (4)
Juan Alonso Ángel Atienza Rafael Lesmes Miguel Muñoz Marquitos José María Zárraga Joseíto Ramón Marsal Ribó Alfredo Di Stéfano Héctor Rial Francisco Gento
Stade de Reims (3)
René Jacquet Simon Zimny Raoul Giraudo Michel Leblond Robert Jonquet Robert Siatka Michel Hidalgo Léon Glowacki Raymond Kopa René Bliard Jean Templin
A hazai pálya úgy tűnt, hogy jó hatással van a francia csapatra, hiszen kétgólos vezetést tudtak szerezni a spanyolok ellen. A hatodik percben Leblond, a tizedik percben pedig Templin volt eredményes a Reims-ből. Nem kellett sok idő, és Alfredo Di Stéfano szépíteni is tudott a 14. percben, majd Rial kiegyenlített a harmincadikban.
A mérkőzés a második félidőben is sok fordulatot tartogatott a Parc des Princes stadionba kilátogató közel negyvenezer ember számára. A 62. percben Hidalgo góljával ismét vezetést szereztek a franciák, azonban öt perccel később Marquitos ismét kiegyenlített. A mindent eldöntő gólt végül Rial szerezte a rendes játékidő letelte előtt bő tíz perccel, ezzel pedig megkezdődött a nagybetűs TÖRTÉNELEM a Real Madridnál.