A 20-as évek elején a Real Madrid ismét visszatért a spanyol labdarúgás úttörőjének szerepébe. A csapat számos külföldi túrán vett részt, így nemzetközi szinten is éllovas lett. A klub egyre hatalmasabb lett, így ebben az időszakban két ízben is stadiont váltottak a madridiak. Először a Velódromo de Ciudad Lineal, majd a Chamartín épült meg, utóbbi volt a házigazdája az első spanyol bajnoki mérkőzésnek 1928-ban.
A spanyol válogatott az 1920-as nyári olimpiai játékokon Antwerpenben ezüstérmet szerzett, és a labdarúgás minden addiginál nagyobb érdeklődést kezdett el generálni. A Real Madrid kilátásai lenyűgözőek voltak. Megszületett a mai spanyol bajnokság első formája, a Campeonato de Liga, és a spanyol labdarúgást körülvevő szervezeti problémák már a múlté voltak. Az alapítók megegyeztek benne, hogy három különböző osztályt indítanak, Spanyolország hat legjobb csapata valamint a másodosztályból az első három egyesület alkotja majd az első osztály mezőnyét. A torna az ország különböző szegletein játszó csapatokat is összehozza majd évről évre.
A stadionváltások
Az ötezer férőhelyes O’Donnell stadion már kicsinek bizonyult, annyi szurkolója lett a csapatnak. A Real Madrid először a Velódromo de Ciudad Lineal-ba, majd később az új Chamartín stadionba költözött, és legújabb otthonában már tizenötezer néző láthatta a csapatot élőben.
A bajnokság kezdete 1928-ban
A bajnokság kezdete nem is alakulhatott volna jobban a Real Madrid számára, igazi álommeccs volt a habfehéreknek. A barcelonai székhelyű Europa ellen nyitották meg hivatalosan a spanyol bajnoki tornát a Chamartín stadionban. A Real Madrid 5-0-ás győzelemmel vált a spanyol bajnokság történelmének első listavezető csapatává, és már körvonalazódhatott, hogy itt még komoly dolgokat élhet át a klub a későbbiekben.
Ricardo Zamora leigazolása
A Real Madrid zsinórban kétszer végzett másodikként a bajnokságban és a kupakiírásban, ekkor pedig csatlakozott az akkori időszak legjobb kapusa, Ricardo Zamora az Español-ból, és a hálóőr érkezése nagy változást hozott a klub jövőjében. A klub akkori értéken számolva összesen 900 eurónyi összeget fizetett ki, hogy megszerezze a legendás kapust.
Az évtized folyamán begyűjtött elismerések: